Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 14. kötet (82-85. füzet) (Budapest, 1917-1918)

1918 / 84. szám

távol állva az új irányok megállapításainak és kriminálpolitikai követeléseinek merev visszautasításától, épen ellenkezőleg eleitől fogva készséggel és épen nem túlszűkkeblűen. kész az új horizont hókból mindazt értékesíteni, amit saját büntetőjogi alapkiindulásával és felfogásával összeegyeztethetőnek tartott. Amit még erősebben szemléltet az az Ünnepi beszéd* (1905.), melyet a magyar B. T. K. huszonötéves fennállása alkalmából Baumgarten a Jogászegyletben elmondott. Mélyem meghajtva a zászlót Csemegi Károly, a kodifikátor előtt, az 1878 : V. törvénycikket korának legtökéletesebb munkájaként magasztalja, mely bár minták után indult, mintaszerű volt technika, az alapszerkezet tudományos szilárdsága és átgondolt rendszeressége tekintetében. Szerkesztője még azon kornak szülöttje volt, mely két eszményért rajongott : az igazságért és a szabadságért. Azért kódexében az igazságot mint öncélt szolgálta, tisztelte az egyéni szabadságot, a tudománynak és a bírónak szabadságát. Csakis az épen megalkotásakor beköszöntött új kornak megváltozott uralkodó eszméi vénhítettók meg. Mert amely világáramlat — a minden államhatalmi beavatkozástól írtózó egyéni autonómia feltétlen tiszteletében naggyá és erőssé lett liberalizmus — a magyar B. T. K. megalkotásának idejében uralkodott, ugyanaz a kódex éle+beléptetése után rohamosan hitelét vesztette : a liberalizmus leköszönt a szocializmus javára, az individualistikus büntetőjogot a sociológiai mindjobban háttérbe szorítja. Amelynek követelései elől ridegen elzárkózni többé nem is lehet és azért a B. T. K. kétségtelenül korszerű reformokra szorul, aminthogy bizonyos, hogy maga Csemegi Károly a XX. század elején más törvénykönyvet alkotott volna, mint ahogy a XIX. század utolsó negyedében megcselekedte volt. A reformok közül Baumgarten most már kiemeli a büntetőbíró által elrendelendő biztonsági intézkedések szükségességét is, közülük a kényszernevelésnek nagyobb kiterjedésben alkalmazhatóságát, mint azt a B. T. K. megengedi. Mert szociális érzékünk tiltja, hogy a beszámító képesség hiátiya esetében beérjük a büntetés mellőzésével és ne gondoskodjunk a társadalom védelméről a reája veszedelmes elemekkel szemben, hogy ne igyekezzünk az arra hajlamos egyénekben a bűnös csirák fejlődését lehetőleg megakadályozni. Az ellentálló képesség