Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 14. kötet (82-85. füzet) (Budapest, 1917-1918)

1917 / 82. szám - A szállítási szerződésekre vonatkozó jogszabályok a háborús tapasztalatok alapján. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1917. évi március hó 3. napján tartott teljes-ülésén. Nagy Ferenc elnöki záróbeszédével

II így feltűnően nagy számban választották a teljesítéshez való jogot a vevők a háborúban, de más időben is a vevők erősen prononcált hausse, illetve az eladott baisse konjunktúráknál szoktak a teljesítéshez ragaszkodni. De feltéve t. Uraim, hogy a teljesítés és kártérítés egyaránt alkalmasak bizonyos esetekben a kitűzött cél, a megsértett gazdasági egyensúlyának a helyreállítására — úgy a törvényhozónak a sérelemnek kártérítéss*el való orvoslását preferálni kell, mert ennek a megoldásnak keresztülvitele egyszerűbb és kevesebb veszteséggel jár, mint a teljesítésnek kikényszerítése. Lássunk ugyanis egy békebeli esetet. Felperes vásárolt alperstől 10 vagon búzát. Alperes nem szállított, felperes az árú szállítására keresetet indított. A pert lefolytatják és a bíróság marasztaló ítéletet hoz. Ha felperes a teljesítési határidő után fedezte volna magát egy arányáig nagyobb árkülönbözetet tekintetbe véve, mondjuk mm-.ként 3 koronával drágábban vásárolt volna és az összkára a 10 vagonnál 3000 korona lett volna. A vételárért -f- 3000 koronáért megkaphatta volna, azt a 100 vagon búzát, melynek szállítására pert indított. Felperes azonban nem így járt el, hanem teljesítésre indított keresetet, a kereset szubsztratuma 10 vagon búza, azaz kb. 25,000 korona. Felteszem már most, hogy alperest marasztalják és végrehajtás válik szükségessé, a végrehajtás során megállapítást nyer, hogy alperesnek nincsen árúja, az igény átalakul kártérítési igénnyé és a végrehajtás a vagyoni egyenértékre folytatódik. Egészen nyugodtan állíthatjuk azt, t. Uraim, hogy ezen stádiumban a költségek többet tesznek, mint az a 3000 K, mellyel eredetileg a sérelmet orvosolni lehetett volna. Ugyanígy áll ez eset, ha nem a vevő, hanem az eladó ragaszkodik a teljesítéshez. Átvételi késedelem esetében az eladónak kötelessége az árút vevő veszélyére és költségére raktárba elhelyezni. Élhet az eladó ezen jogával oly időben, amikor és oly árúnál, amelynél józan kereskedőnek saját hasonló árúját raktároztatni eszébe se jutna és a fekbérek csak arra alkalmasak, hogy alperes helyzetét súlyosbbítják és komoly véleményeltérések esetében a feleknek perbeli rizikóját növelik. K. T.-ünk adás-vételi szerződél^.Q^zerződésszegésnek