Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 14. kötet (82-85. füzet) (Budapest, 1917-1918)
1918 / 84. szám
45 törvénykezési gyakorlat megfigyelésében a Btk. várható reviziója alkalmán remélhetőleg valóra fog válpi Tudomásom szerint a magyar jogi irodalomban Baumgarten volt az-első', aki von Buri (Einheit und Mehrheit von Verbrechen, 1879) útmutatása szerint a tételes Btk. rendszerével és szerkesztőjének Indokolásával szemben azt a követelést formulázta, hogy az alaki és az anyagi halmazat, mint merőben doktrinár konstrukció és disztinkció helyébe a deliktumegység és a deliktum többség szerint való megkülönböztetést kell helyezni- Amely követelés azóta Csemégi Károlynak szívós defeuzivája dacára {•Egység és többség», Magyar Igazságügy, XXV. évf. és «Eszmei halmazat és magánlaksértés* Jogt. Közi. 1886) Magyarországon is úgyszólván communis opinióvá lett. A deliktumegvség és a deliktumtöbbség kérdésében pedig nem a külső, a fizikai ténykedéseknek, hanem a büntetendő tényálladéknak egységét vagy többségét mondja iránytadónak. A Btk. nomenclaturájában is «cselekmény» alatt nem a külső ténykedést, az aktust, hanem Bindinget követve a büntetendő tényálladéknak létesítését értve s ilyképen a cselekménnyel, mint büntetőjogi terminus technikussal a büntetendő tényálladékot identifikálva megállapítja, hogy egy cselekmény egy deliktumnak, több cselekmény több deliktumnak felel meg. Következésképen, ha akár egy, akár több külső ténykedéssel, aktussal csak egy büntetőjogi értelemben vett cselekmény követtetett el, csak egy büntetendő tcnyálladék létesült : akkor bűntett egységgel; ha pedig akár egy, akár több aktussal több büntetőjogi értelemben vett cselekmény lett elkövetve, több önállóan felismerhető büntetendő tényálladék — én úgy mondanám : több önállóan felismerhető, külön konstatálható jogtárgysértés, a legtöbb esetben eredmény — létesült, akkor — ha csak majd a törvény rendelkezéséből, majd a tudomány és a gyakorlat által konstruált ú. n. természetes, törvényes és praktikus egység esete fenn nem forog (deliktum continuum, d. complexum, d. collectivum, d. continuatum) — bűntetttöbbséggel, másként : bűntetthalmazattal állunk szemben. Amint bűnhalmazat egyetlen külső aktussal is létesülhet (pl. több embernek egy ütéssel megsértése), úgy másfelől több külső ténykedés, ha egységes vagy egységesnek vett végeredményre irányul és illetve vezet, 63