Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 12. kötet (74-77. füzet) (Budapest, 1915)

1915 / 74. szám - Szülők és gyermekek. A polgári törvénykönyv törvényjavaslatának 162-212. §-ai. [Felolvasva] a Magyar Jogászegylet magánjogi bizottságának 1914. évi március hó 14-én tartott ülésén

7 képen benső jogosultsággal nem bír, mert a képviselet vagy a személyi ellátással, vagy a vagyonkezeléssel függ össze, aminthogy ily összefüggésben tárgyalják a német és svájci polg. törvénykönyvek is. A gyermek érdeke mindenekelőtt az, hogy szülei gondozzák és neveljék és ezt az elvet helyezi a javaslat szabályainak elejére, ezt teszi elsősorban a szülők jogává és kötelességévé. Első eset, hogy törvényhozásunk ezt ily pozitív és közvetlen módon kimondja. A Hármaskönyv negatíve határozza meg. nem is a szülők, hanem a gyám kötelességeit, felsorolván az I. R. 123. címében azokat az eseteket, midőn a gyám gyanússá válik és midőn a gyámság tisztétől és kezelésétől el kell mozdítani. Ezek között pedig egyenkint meg van említve az eltartás, gondozás és nevelés elhanyagolása jelesül: «ha a gyámgyermekeknek a megélhetésükre szükséges dolgokat t. i. az élelmet és ruházatot annak rendje szerint ki nem szolgáltatják, továbbá, ha a gyámgyermekekkel minden igaz ok nélkül rosszul bánnak és ha azokat nem nevelik jó erkölcsökben vagy maguk a gyámok rossz erkölcs űek». Az 1877: XX. t.-c. sem rendelkezik közvetlenül az atyai hatalomról szóló II. fejezetében az atyának a kiskorú gondozására és nevelésére vonatkozó kötelességeiről, ellenben részletesen szabályozza V. fejezetében a gyám jogait és kötelességeit a kiskorúak nevelésére és képzésére nézve (90—97. §§.), mely szabályokat a 23. §. értelmében az atyára is megfelelően alkalmazni kell. A szülői jog vagy helyesebben szülői oltalom gyakorlása sok mindentől függ, ami a kodifikálás keretén kívül esik. Talán nem tévedek, ha a társadalom legvagyonosabb és legszegényebb osztályai t tekintem olyanoknak, mint akiknél a szülői oltalom közvetlensége csökkenő mértékben valósul meg. Az elsőknél azért, mert a nagyobb kényelem vagy a nevelés jobb sikere érdekében a gyermekek közvetlen gondozását és nevelését idegenekre bízzák, az utóbbiaknál azért, mert apa és anya egyaránt a házon kívül munkában lévén, a gyermekek gondozásával, felügyeletével, nevelésével egyikük sem foglalkozhatik. Az a társadalom, mellyel szemben a szülőknek erkölcsi kötelességükön felül még jogi kötelességük is gyermekeiknek gondját viselni, 7