Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 12. kötet (74-77. füzet) (Budapest, 1915)

1915 / 74. szám - Szülők és gyermekek. A polgári törvénykönyv törvényjavaslatának 162-212. §-ai. [Felolvasva] a Magyar Jogászegylet magánjogi bizottságának 1914. évi március hó 14-én tartott ülésén

5 dalom csupán akkor lép közbe, midőn a szülő a reábízott kötelességeket megszegi és a ráruházott bizalomra érdemetlennek bizony úl. Midőn a polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat az első rész hatodik fejezetében a 162. §-tól a 212. §-ig terjedő ötvenegy szakaszban a szülő és a kiskorú törvényes gyermek közötti jogviszonyt tárgyalja, kiváltképen gyermekvédelmi feladatot teljesít. Valamint az állami gyermekvédelem azon az alapgondolaton sarkall, hogy ahhoz az arra szoruló gyermeknek joga van, úgy a szülők és gyermekek közötti jogviszony rendezésének is abból az alapgondolatból kell kiindulnia, hogy a gyermeknek joga van ahhoz, hogy a szülők gondját viseljék, gondozzák, neveljék, az önállóságra képezzék és testi, szellemi, erkölcsi fejlődésére, valamint gazdasági érdekeire felügyeljenek, amíg azokról önmaga nem képes gondoskodni. Azonban a javaslat nem a gyermek jogát, hanem a szülői jogot helyezi homloktérbe. Van valami mindenképen megtévesztő ebben az elnevezésben, mely még azt sem fedi, amit a javaslat vele kifejezni kivánt. Mert szülői jognak nevezi a gyermek személyi szükségleteiről való gondoskodást, ami a szülőknek nemcsak joga, hanem kötelessége is. Sőt még inkább kötelességük, mint joguk, mert a gyermek jogának és a társadalmi közérdeket képviselő állam jogának folyománya és épen ezért arról le sem mondhatnak, ellenben a gyermek érdekében es közérdekből az abban foglalt szolgáltatásokra szoríthatók. Szinte közjogi kényszerítő erővel lép fel az igény a szülőkkel szemben mindannak teljesítésére, amit a Javaslat a szülői jog fogalmában egybefoglal. És megtévesztő a kifejezés más tekintetben is, mert a szülők jog- és kötelességköre jóval tágabb a szülői jognak nevezett közvetlen személyi gondozásnál és magában foglalja még a vagyonkezelés és képviselet jogát és kötelességét is. Ebben az értelemben tehát szülői jogok ezek is, eltekintve egyelőre attól, liogy a javaslat a szűkebb értelemben vett szülői jog gyakorlására az apát és anyát egymás mellett, a tágabb értelemben vett szülői jogok gyakorlására pedig az anyát csak az apa után következő sorrendben jogosítja fel. És mégis más jogrendszerekkel szemben haladás nyilatkozik 5