Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 12. kötet (74-77. füzet) (Budapest, 1915)

1915 / 74. szám - Szülők és gyermekek. A polgári törvénykönyv törvényjavaslatának 162-212. §-ai. [Felolvasva] a Magyar Jogászegylet magánjogi bizottságának 1914. évi március hó 14-én tartott ülésén

9 kérelmére a gyámhatóság fontos okból megengedheti, hogy más élet pályára léphessen, mint amelyet az ő részére a szülő választott vagy hogy a szülői házat elhagyhassa oly célból, hogy életfenntartásáról saját keresetével maga gondoskodjék. A másik az intézeti gyámságnak a 240. és 241. §§-ban lefektetett intézménye, mely abban áll, hogy oly kiskorú részere, aki hatóságilag kezelt vagy hatósági felügyelet alatt működő javító, kényszernevelő vagy elhagyott gyermekek ápolására vagy nevelésére szolgáló intézetben van elhelyezve vagy akit ily intézet felügyelete alatt nevelő szülő gondoz: a gyámhatóságnak rendszerint nem kell gyámot rendelnie, hanem addig amíg a kiskorúnak külön gyámja nincs, a gyám jogai és kötelességei az intézet igazgatóságát illetik meg. így önmagukban ezekkel a szakaszokkal az adott esetet megoldani nem lehet, mert a 165. §. csak a 14 éven felüli gyermekekre, csak életpálya választására és önálló keresetre terjed ki, a 240. és 241. §§. pedig egyáltalán nem terjed ki a szülői hatalom alatt álló gyermekekre. De a bennük foglalt alapeszmét a jelen kérdésre alkalmazva, azt hiszem, a keresett megoldást a következő új szakaszban találhatjuk, melyet a 165. vagy 166. §. után lehetne beszúrni ú. m. {(Hatóságilag kezelt vagy hatósági felügyelet alatt álló gyermekvédelmi intézetben ápolt vagy nevelt kiskorút a szülő csak az esetben vehet ki az intézetből, ha ehhez az intézet igazgatósága vagy ennek ellenzése esetén a gyámhatóság hozzájárul}. Ily módon elejét lehet majd venni annak, hogy a szülők akkor, amidőn az állam vagy társadalom által létesített intézmények a felvett gyermek nevelését, tanítását, önálló keresetre való kiképzését már megkezdették, mindezt a fáradságos munkát meg ne hiúsíthassák. Hasonló rendelkezést tartalmaz az osztrák polg. tkv. novelláris módosítására vonatkozó tervezet 11. §-a is. Minél hathatósabban nyújtunk védelmet a gyermeknek a szülők esetleges önkénye és jövőjét fenyegető intézkedései ellen, annál nagyobb lehet a jogkör, melyet a szülőknek biztosíthatunk, mert akkor tudatában vagyunk annak, hogy arra a gyermek ártalmára vissza nem élhetnek. És ebből a szempontból szívesen láttam volna, ha a mi javaslatunk nem mellőzte volna annak az erkölcsi parancsnak kidomborítását, mely szerint a gyermek a szülőknek tisztelettel és engedelmességgel tartozik és mely az oly 9