Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 11. kötet (69-73. füzet) (Budapest, 1915)

1915 / 69-71. szám - Osztályrabocsátás. [Bíráló vélemények a polgári törvénykönyv törvényjavaslatáról. 5. füzet. Örökjogi rész.]

225 tébeu (1955. §.) áll az, hogy a törzsutódok a törzselődöt terhelő osztályrabocsátási értéket csupán törzshányadaik arányában viselik. Hogy ez így van, kitűnik a következő példából: H 3000 A B I 1000 Tehát túladomány nincsen és így az 1956. §. 2-ik mondata nem alkalmazható, mégis a megoldás az 1951. és 1953. § ok szerint természetesen ez : A (3QQQ+1QQQ) =20QO (3000+1000 1000)_ cnn a : — —r 5UO 4 2 • (3000+1000 1000) = 5Q0 4 2 3ÖÖ0 Mert az 1951. §-ban bennfoglaltatik az a magától értetődő szabály, hogy a kieső B t terhelő 1000-et a helyébe lépő a. és b. törzshányadaik arányában viselik. Ha ez nem volna magátólértetődő, ilyen kifejezett szabályra szükség volna, mert hiszen az 1956. §. második mondata csupán az 1955 §. és 1956. §. első mondatának, vagyis a túladománynál fogva kihagyott törzsutód kihagyásának speciális esetére vonatkozik. De továbbmenve, az utóbbi különös esetben sincs szükség erre a külön szabályra, mert hiszen az 1955. §. kifejezetten kimondja, hogy a túladományozott ivadékot terhelő osztályrabocsátási értéket a számításból ki kell hagyni. Már pedig a törzsutódot nemcsak saját adományának, hanem az 1951. § nál fogva törzselődje adományának osztályrabocsátása is terheli sőt lehet, hogy épen csak az utóbbinál fogva áll be a túladományozás. A tömeghez tehát nemcsak saját adományát, hanem törzselődje adományának reáeső részét sem szabad hozzászámítani, ami egyértelmű azzal, hogy csak a kihagyott részt felülhaladó, vagyis a törzsben bennmaradtak eredeti törzshányadának megfelelő részeket szabad a tömeghez hozzászámítani és azután levonni, amit tehát külön kimondani egészen felesleges volt. Bíráló vélemények. 225 15