Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 11. kötet (69-73. füzet) (Budapest, 1915)

1915 / 69-71. szám - Törvényes öröklés. [Bíráló vélemények a polgári törvénykönyv törvényjavaslatáról. 5. füzet. Örökjogi rész.]

18 bizonyos fokon túl az állam az ő nagy ethikai súlyával mintegy szentesítené a szociálisták örökjogellenes támadásait. Ami pedig a gazdasági következményeket illeti, szintén nem lehet az öröklési jog célja az, hogy a családokat va­gy onilag gyengítse, hogy a társadidomtól a vagyont aprán­ként elvonja és az államkincstárban összegyűjtse. Az ingatlan vagyon szempontjából meg épen alaposan kifogásolható a tervezet, hiszen ma az állam tulajdonát tevő birtokokat is parcellázzuk és szétosztjuk a nemzet társadalmában, nem­hogy örökjogi törvényeink által még a társadalom kezében levő birtokokat is az állam tulajdonába akarnók juttatni. Ép ezért kívánatos, hogy fentartassék a mai állapot, amely Tszerint az államkincstár csak akkor lehet örökös, ha nincs semmiféle törvényes örökös. Az államkincstárra ez eset­ben szállott ilyen gazdátlan vagyonokból pedig a mezei föld­birtokok valamely speciális agrikultur alapra kell, hogy fordíttassanak. Bővebten ugyan nem tartjuk szükségesnek vele foglal­kozni, csak felemlítjük a tervezet azon nagy elvi reformját, hogy amidőn az államkincstárnak ezen jogát a tervezet ((tör­vényi öröklésnek)) minősíti, eltér a régi magyar jogtól, amely azt «háromlásnak» minősítette, vagyis az uratlan vagyonra kiterjedő okkupácionális állami fensőbbségi jognak. Az örökles sorrendjét az egyes generációkon belül a javaslat úgy rendezi, hogy követi a régi Teleszky-féle vegyes rendszert. A nagyszülői fokig ugyanis a parentális (törzsön­kint) öröklést tartja fönn, azontúl pedig a graduális rend­szert követi, úgy, hogy előbb a szépszülők örökölnek s ezek hiányában a leszármazók az íz közelsége szerint. Ezen com­binálását a két rendszernek csak helyeselhetjük; a közelebbi fokokban ugyanis a törzsönkint való öröklés sokkal igazsá­gosabb, kevesebb teret enged a véletlennek, jobban megfelel a családiság igényeinek és még a közeli fokokban könnyen végrehajtható is. Távolabbi fokon azonban már a végrehaj­tás vajmi sok nehézséget okozna és már ily távoli rokonok közt a családi érzés követelményei sem oly erősek, itt tehát már bátran elfogadható a graduális rendszer. Teljes nóvummal állunk szemben, amikor az 1531. §. 18

Next

/
Thumbnails
Contents