Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 9. kötet (58-62. füzet) (Budapest, 1914)

1914 / 58. szám - Dologi jog. [Bíráló vélemények a polgári törvénykönyv törvényjavaslatáról. 2. füzet. Dologi jog.]

MÁSODIK EÉSZ. DOLOGI JOG. 1. Dr. Klein Ede, szepsii ügyvéd. Birtok és birtokvédelem. 354. A 2. mondatban «tényleges hatalom az, amit közfelfogás szerint annak tartanak*, kihagyását javaslom. Ez vagy semmitmondó, lapos banalitás, avagy ha valóban valami értelmet kiván kijelentésének tulajdonítani, akkor ellentétet konstruál a jogászi és a laikus felfogás közt, még pedig az előbbi rovására. 355. 356 §., 357. E szakaszokat belső összefüggésüknél fogva együttesen kell tárgyalnom. Mindenekelőtt megjegyzem, hogy a szakaszok sorrendjét úgy kívánnám megváltoztatni, hogy a 354. §. után a 357. §. következzék. Ugyanis az kivételt statuál a 354. §. alól. A 357. §. rendelkezése nélkül ugyanis a külső tényálladék azonosságánál fogva ezekben az esetekben mindig birtok forogna fenn. Vegyük már most e 357. §. tartalmát behatóbban szemügyre. Nevezzük a 357. §. alá subszumált személyeket rövidség okából «birtokszolgák»-nak. (A német jogtudomány is a Besitzdiener kifejezést használja.) Nézzük, mily jogokkal bir a birtokszolga, harmadik személyekkel és minőkkel bir birtokfőnökével szemben. A T. T. 362. §-a értelmében azokat a jogokat gyakorolhatja még pedig harmadik személyek ellen, melyek a birtokost a 361. §. szerint megilletik. Vagyis tilos önhatalom ellen jogos védelemmel élhet. Továbbá tettenkapás esetében akár erőszakkal is elveheti a tettestől az ingó dolgot. A 363. és 364. $-on alapuló jogok és követelések a birtokszol-