Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 9. kötet (58-62. füzet) (Budapest, 1914)
1914 / 58. szám - Dologi jog. [Bíráló vélemények a polgári törvénykönyv törvényjavaslatáról. 2. füzet. Dologi jog.]
5 Az apát kiskorú gyermekének vagyonára haszonélvezeti jog illeti. (II. T. különösen 191. és az ott hivatott §-ok.) Ő tehát «a dolgot «a dolgot)) terhelő jogon bírja.» Ő tehát a 355. §. értelmében kétségtelenül «birtokos». Miután azonban «a dolog felett* a tényleges hatalmat, másnak (kiskorú gyermeke) nevében, mint annak képviselője gyakorolja, a 357. §. értelmében birtokosszámba nem megy, ö egyszerű birtokszolga! Kérdem már most, az apának jogi helyzete mely szakasz szerint minősitendő, a 357. §. szerint, birtokos ő, vagy birtokosszámba nem megy ? Melyik szakaszt alkalmazza azután a biró a konkrét esetben? A 355. vagy a 357. §-t".; A .II T. 180. §-a értelmében «az atyának joga és kötelessége, hogy kiskorú gyermekének vagyonát kezelje.» Tehát oly jogon birja a dolgot, mellyel a dolog időleges birtoka jár. Vagyis a 355. §. szerint «birtokos», 357. §. szerint pedig miután a tényleges hatalmat a képviselője gyakorolja, birtokosszámba nem megy. Ugyanez az ellentét ismétlődik a II. T. 37., 41., 46., 19. §-ok szerint a férj es feleség közt fennforgó viszonyban. A 204. és 205. §-ok szerint anya és kiskorú gyermeke közti viszonyban. 257. §. szerint a gyám és gyámolt, a 332. és köv. §-ok a gondnok és gondnokoltja közt. Az I. T. 510. és 523. §-a közt még nem tátongött ez az antinómia. Még pedig abból az okból, mivel az 510. §. nélkülözte az ominózussá vált kitételt, «aki a dolog felett a tényleges hatalmat másnak nevében mint annak képviselője gyakorolja», mely kétlakiságánál fogva a képtelen ellentétet okozta. Pedig a kodifikáló bizottságot a leghelyesebb intenciók vezették. A német polgári törvénykönyv (B. G. B.) és annak alapján az i. T. tudvalevőleg teljesen ignorálta a képviselet tanát a a birtokjog terén. Évezredes jogfejlődés eredményei azonban el nem fojthatok azáltal, hogy róla tudomást nem veszünk. Ezek el nem némíthatok egyszerűen. Naturam si furca repellas, tamen redibit. A birtok intézménye egyáltalán nem nélkülözheti a képviseletet. A német jogtudósok a birtokképviseletet egyes eseteiben, hol a 855. §. alapján szolgabirtoko >