Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 8. kötet (56-57. füzet) (Budapest, 1914)

1914 / 56. szám - A szellemi és az erkölcsi javak oltama. [Bíráló vélemények a polgári törvénykönyv törvényjavaslatáról. 1. füzet. Személyi és családi jog.]

rendelkezés beleesik a hivatkozott tágabb fogalmak körébe, az 1477. § tehát nem statuál új oltalmi jogtárgyat, hanem a már adott jogtárgyak körén belül a kártérítésnek egy különleges esetéről gondoskodik. A T. 88Ö. vj-a általában a «nem vagyoni kár» fogalmával operál s ezzel tulajdonképen egy határtalan terjedelmű kategóriát állít fel. Ámde e rendelkezés elhelyezésénél fogva nem lehet arra hivatva, hogy a kódex oltalma alá eső javak (érdekek) körét kiszélesítse, illetve a T. egyéb részeiben megállapítottakon kivül a javaknak egy új kategóriáját, a lehető legszélesebbet, statuálja, mert hiszen abból indul ki, hogy a kártérítési kötelem (a törvénynek valamely más rendelkezése alapján) már létrejött s ennek a törvényben gyökerező kötelemnek a tartalmát írja csupán elő. Nem arra felel, hogy tartozik e valaki adott esetben a sértett kárát megtéríteni, hanem azt mondja meg, hogy ha tartozik, akkor mit kell teljesítenie. A T. oltalmát élvező javak rendszerének megállapításánál tehát a S85. §-ban tárgyalt «nem vagyoni kár» fogalmát mellőzve a T. terminológiájából három rendbeli immateriális jogtárgyat sikerült kihámoznunk, nevezetesen: a «személyiség», a «névviselési jog» és a «jogvédte érdek» kategóriáit. Minthogy a szellemi és az erkölcsi javak oltalmának rendszeri, elvi alapirányait kívánjuk tisztázni, egyszerűsítés kedvéért a névviselési jogot kiküszöbölhetjük, mert ez nem igényel különleges elbánást, hanem elvileg ugyanolyan tekintet alá esik, mint az e körbe tartozó többi species bármelyike. A bírálat feladata most már egyszerűen annak eldöntésében kulminál, hogy: a) a «személyiség)) és a «jogvédte érdek» fogalma kimeríti-e azokat az immateriális javakat, amelyek oltalomban részesítendők ? b) a «személyiség))-nek és a «jogvédte érdekének biztosított oltalom kellő hatékonysággal van-e felruházva? Ad a) Az oltalom tárgyi köre: A "személyiségi) fogalma az elméleti jogtudományban, a «jogvédte érdek» fogalma, e szó nyelvtani értelme szerint 6