Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 8. kötet (56-57. füzet) (Budapest, 1914)

1914 / 56. szám - A szellemi és az erkölcsi javak oltama. [Bíráló vélemények a polgári törvénykönyv törvényjavaslatáról. 1. füzet. Személyi és családi jog.]

I í így pl. a családi, vagy a vallási érzület, a szabadság vagy a becsület a gazdasági élet normális menetében forgalmi értékkel fel nem ruházható, mert másnak sem tulajdonába, sem használatába nem bocsátható. Viszont a szellemi javak csoportjába a személyiségnek azon emanációit sorozzuk, amelyek a körülményekhez képest forgalmi értékkel is felruházhatok, mert másoknak tulajdonába, helyesebben rendelkezése alá és használatába bocsáthatók. Látnivaló, hogy az erkölcsi javak nem esnek teljesen egybe a személyiségi jogokkal, amennyiben a felsorolt személyiségi attribútumok között olyanokra is akadunk, amelyek — noha a legszorosabban a személyiséghez kapcsolvák — arra is alkalmasak, hogy gazdaságilag értékesíttessenek, forgalom tárgyát képezzék. Ilyen a hitel, a polgári név, a képmás. Ez okból az I. T. osztályozását akként kell korrigálni, hogy a személyiségi jogok körében a hitel, a polgári, művészi és írói név s a képmás külön alosztályt képezzen. Az általánosan és könnyen mobilizálható eszmei javak legközönségesebb példája a találmány, a minta, a védjegy, az írói és a művészi alkotás stb. A «szellemit) és az «erkölcsit) javak ilyetén szétválasztása a kifejezések köznyelv szerinti értelmével is összhangban van. E két kategóriát összefoglaló gyűjtőnév gyanánt az «eszmei» vagy az «immateriális» javak kifejezés használható, mert úgy a szellemi, mint az erkölcsi javak csak eszmei léttel birnak, testet nem öltenek s nem a materiák világába tartoznak. Amit az ember anyagiakban produkál, a jogrend sokoldalú védelmére számíthat. Az ingó és az ingatlan javakra vonatkozó jogszabályok azonban a szellem termékeire egyáltalán nem alkalmazhatók és nem képesek az azokhoz való jogot a jogosított számára biztosítani. Ehhez hozzátehetjük, hogy az egyes szellemi javakra vonatkozó szakjogok és a T. szerinti «jogvédte érdek» kategóriája szintén nem alkalmas e feladat betöltésére. A «jogvédte érdek» kifejezés egyszerűen azt az érdeket jelenti, amelyet a jog véd: hogy a jog mit véd, magából a u