Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 7. kötet (49-55. füzet) (Budapest, 1913)

1913 / 49. szám - A polgári törvénykönyv tervezete. [Előadások] a Magyar Jogászegylet 1913. évi május hó 25. napján tartott teljes-ülésén. Nagy Ferenc elnöki megnyitó és záróbeszédeivel

6 Ez az első szöveg azonban még csak előadói résztervezefcek összefoglalása volt, s nem egységes munkálat; úgy hogy voltaképen a most megjelent második szövegben fekszik előttünk a magyar magánjog kódexének első — nemcsak teljes, hanem szerkezetileg is egységes — tervezete, amely a törvénykönyv megalkotásának reményét a közeli megvalósulás körébe vonja, annál is inkább, mert Balogh Jenő igazságügyminiszter a kódex ügyét lelkesen felkarolva, elhatározta, hogy a tervezetet szakférfiak véleményének meghallgatása után, mihelyt lehetséges, az országgyűlés elé terjeszti. Sokszorosak a remények és várakozások, amelyekkel társadalmunk a készülő polgári törvénykönyv elé tekint. De mindezek közül három korszakos feladat emelkedik ki legfontosabb gyanánt: jövendő kódexünktől először a jogbiztonságot, másodszor a nemzeti jogegységet, harmadszor a társadalmi és gazdasági haladás feltételeinek biztosítását várjuk. E hármas feladat tükrében kell tervezetünk jellemző vonásait szemügyre vennünk. A jogbiztonságra a kódexnek már puszta léte is kedvező hatással van. Hogy jogéletünk ebből a szempontból mily türelmetlenül várja a polgári törvénykönyvet, annak legjobb bizonyítéka az a készség, amellyel bírói gyakorlatunk - mint a szikkadt föld a termékenyítő esőt — az első szöveg számos szabályát, különösen a kötelmi jog köréből, azonnal magába szívta. De tervezetünk a jogbiztonság kívánalmait fokozottabb mértékben szolgálja az anyag teljességével és jogászi szerkezetével. A tervezet nem elégszik meg általános elvi kijelentésekkel, melyek a jogvitáknak bő teret engednek, hanem igyekszik az egyes intézményeket tüzetes szabályokkal részleteikben is kiépíteni. E mellett a szerkesztőknek egyik főtörekvése arra irányult, hogy minden izében szabatos, minden szabályával egybevágó és szövegezés tekintetében is egyöntetű munkálatot készítsenek. A szerkezetnek ez az egységessége az a szembeszökő jellemvonás, a mellyel a második szöveg — minden tartalmi eltérésnél nagyobb mértékben — az első szövegtől különbözik. Talán még a jogbiztonságnál is fontosabb feladat vár a kódexre a jogegység megteremtésében. Hazánknak nemzeti6