Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 7. kötet (49-55. füzet) (Budapest, 1913)

1913 / 49. szám - A polgári törvénykönyv tervezete. [Előadások] a Magyar Jogászegylet 1913. évi május hó 25. napján tartott teljes-ülésén. Nagy Ferenc elnöki megnyitó és záróbeszédeivel

13 káljon ; másrészt nem zárkózhatott el az elöl, hogy az egyesületi jognak közjogi és magánjogi szabályai annyira összefüggnek egymással, hogy különválasztásuk, amennyiben lehetséges volna is. gyakorlati okokból nem kivánatos. Ez az utóbbi szempont volt az alapítványi jog kihagyásánál is döntő. Az alapítványi jog sem tisztán magánjogi természetű, hanem a közjog körébe is vág és ez utóbbi vonatkozásában a polgári törvénykönyvben nem szabályozható; a joganyagnak a polgári törvénykönyv és egy külön törvény közötti eldarabolása helyett pedig jobbnak tartotta a bizottság, hogy az alapítványi jogot mind magánjogi, mind közjogi vonatkozásaiban egy mielőbb megalkotandó külön törvény egységesen és kimerítően szabályozza. A bizottság ezen álláspontjához képest az új szöveg az egyesületeket és alapítványokat illetőleg csupán két kijelentésre szorítkozik: kimondja (a L9. £-ban), hogy keletkezésük időpontjától kezdve jogképesek, és meghatározza (az 1494. >;-ban), hogy az egyesületek, alapítványok és egyéb jogi személyek mennyiben felelnek azért a kárért, amelyet törvényes képviselőik az ügykörükhöz tartozó teendők teljesítésében harmadik személyeknek jogellenesen okoznak. Ezt a két szabályt a bizottság olyannak tartotta, mely a polgári törvénykönyvben nem nélkülözhető, habár igaz is, hogy az első a majdan meghozandó egyesületi törvénynek bizonyos tekintetben már prejudikál. Az a tétel ugyanis, hogy az egyesület keletkezésének időpontjától kezdve jogképes, a német polgári törvénykönyvvel és a mi I. tervezetünkkel ellentétben, de fennálló jogunkkal megegyezően, a nem jogképes egyesület alakulatát kizárja. A kötelmi jogból kimaradt az uzsora-szakasz és kimaradtak az állatszavatossdf/tn vonatkozó különleges szabályok. Az előbbit a bizottság természetesen nem azért hagyta ki, mintha az uzsorával szemben a károsított felet magánjogi védelem nélkül akarná hagyni, hanem azért, mert e tárgyban külön törvényjavaslat készül, sőt egy idevonatkozó tervezet már régebb idő óta készen is van, mely az uzsora kérdését mind magánjogi, mint büntetőjogi vonatkozásaiban 13