Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 5. kötet (32-40. füzet) (Budapest, 1912)

1912 / 32. szám - Csődjogi vitás kérdések. Előadás a Magyar Jogászegylet 1912. február hó 24. napján tartott teljes-ülésén

16 kező nézeten levők szembe állítják, hogy az összesség, az állam, csőd esetére ezt a veszteséget könnyebben birja el és könnyebben pótolhatja, mint az egyes csődhitelezők. Statisztikai adatokkal mutatják ki, hogy egymagában oly lényegtelen az államra nézve azon összeg, a melyről az előnyös osztályozás elejtése esetében lemond, hogy az háztartása szempontjából még csak említésre sem méltó. Franki (lásd id. munka 99. lap) elvből ezen utóbbi felfogáshoz csatlakozik; csupán azért nem kivánja ezt az előnyös osztályozást elejteni, mert ennek nézete szerint az volna a következménye, hogy az állam kiméletlenebbül hajtaná be adóköveteléseit. De másrészt az államnak csak egy évi tartozásokra adná meg a privilegizált osztályt, mert rendszeres állami gazdálkodásnál — úgymond — több évi hátraléknak nem szabad felszaporodni és ha az állam méltánylást érdemlő körülményekre való tekintettel nagyobb elnézést lát jónak gyakorolni, akkor ezt ne tegye a hitelezők rovására.* A mi törvényünk határozottan túlmessze megy, a mikor latrom évre menő adó és egyéb közterhek javára adja meg az előnyös osztályt. Hasonlóan intézkedik az osztrák törvény (43. §. 4. p.), valamint 18(.)7. évi horvát csődtörvény (50. §. 3. p.), míg a német törvény csak egy évre terjedő adóknak és közterheknek ad előnyös osztályt (61. §. 2. p.). A franczia törvény tudvalevőleg éppenséggel nem intézkedik az adók és illetékek osztályozása kérdésében, a svájczi törvény tárgyalásakor pedig — a mikor ez a kérdés szóba jött — az állam adóbeli követelésének az előnyösítését egyenesen elvetették. (Lásd Weber-Brustlein : Das Bundesgesetz über Schuldbetreibung und Konkurs, Zürich 1909. 314. 1. és az 1883. évi angol csődtörvény 40. §-át.) A gyógyítási és temetési költségek (Csődtörvény 60. §. 2. pont) előnyös osztályozásának alapja az erkölcsi kötelességek teljesítésének a szüksége, a mit a törvénynek elő kell * Gamp (1. die Materialien zur Konkursordnung, Zeitscbrift für deutschen Civilprocess. XXIV. kötet melléklete 135. lap) : inkább az építő vagy egyáltalában a kézműveseknek adna előnyösebb kielégítést, mint az államnak és az állam privilégiumát szociálpolitikai szempontból sem tartja indokolbatónak. 16