Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 5. kötet (32-40. füzet) (Budapest, 1912)

1912 / 34. szám - A teljesítési és szavatossági szabályok viszonya a tervezetben. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1910. évi február hó 19-én tartott teljes-ülésén

5 •csökkentené s a melynek tudatában a vevő nem állna rá a vásárra.1 Természetesen igen lassú és hosszú időn át tartó fejlődési folyamat volt az, a mely ebből a nyilván prseventiv jellegű közigazgatási, kihágásszerü functióból kifejlesztette a későbbi sedilisi jogot és ezzel az aedilisi kereseteket, melyeket azóta minden későbbi törvényhozás, beleértve a legmodernebbeket is, több-kevesebb módositással magáévá tett. Tisztelt Teljesülés! Bocsánatot kérek, hogy egy kissé körülményesebben tértem ki az előzményekre, semmint azt előadásom czíme után várni lehetett, mert hiszen előadásom tárgya nem a szavatosság története és valóban távol áll tőlem, hogy ezt itt akár csak főbb vonásokban is ösmertessem. Két szempontból azonban mégsem tartottam egészen feleslegesnek ezek elmondását. Értékesíteni tudom ugyanis az elmondottakat először azon eredmény helyességének szempontjából, melyre a teljesítési és szavatossági szabályok egymáshoz való viszonyának vizsgálata közben jutottam, olyan értelemben, hogy történeti érvvel is tudom támogatni azt a megoldást, melyet nyertem. De értékesíteni tudom másrészt, — s ez a kétségtelenül fontosabb szempont — tisztán törvényszerkesztéstechnikai szempontból is. Hogy ez mit jelent, ez a későbbiekből ki fog tűnni. Most csak annyit, hogy különösen ezen utóbbi szempontnak sokkal nagyobb és jelentékenyebb súlya van, mint az első pillanatra látszik. Köztudomású, hogy már a római juristák is tisztában voltak azzal, hogy a szavatosság nem csupán a vételi ügyletnek sajátossága. Becker kimutatja,2 hogy a rómaiak nyolcz ügyletnél ösmerték. Ők is tudták, hogy nem egészen helyes eljárás a szavatosságot beleszorítani a vétel fejezetébe. Hanem persze úgy okoskodtak, hogy mert a szavatosság ezen ügylet körében fejlődött ki és gyakorlati jelentősége is itt 1 Erre nézve L különösen Leonhard : Die Haftung des Verkáufers für sein Schulden beim Vertragsschlusse 12. és köv. lapjait. 2 Zur Lehre der Evictionsleistung, az általa szerkesztett Handbuch des gemeinen Eechts 6 K 238 1. : emptio, venditio, locatio, conductio, permutatio rerum, dos venditionis causa aestimata, divisio, transactio, datio in solutum és c. pignoris. 95