Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 5. kötet (32-40. füzet) (Budapest, 1912)

1912 / 32. szám - Csődjogi vitás kérdések. Előadás a Magyar Jogászegylet 1912. február hó 24. napján tartott teljes-ülésén

9 tehát a kérdés nagyobb gyakorlati fontossággal bir, mint egyébütt és a megalkotandó új magyar csődtörvényben ezen a téren a radikális újításnak elég tág tere nyilik. 3. Az előbbinél sokkal komplikáltabb a törvényes zálogjogok külön kielégítésének kérdése.* Csődtörvényünk 57. $-a az ott felsorolt törvényes zálogokat az ingó zálog által biztosított hitelezőkkel egyenlő jogokban részesíti. Ezek tehát voltaképen mint quasi ingó záloggal biró hitelezők kezelendők. Csődtörvényünk konstrukcziója szerint ezek a törvényes zálogjogok csőd esetében úgy a jogokat, mint a kötelezettségeket illetőleg ugyanazon elbánásban részesítendők, mint a szerződéses zálogjogok. Ez az egyenlő elbánás azonban csakis a zálogjog hatályára vonatkozik, de nem annak előfeltételeire. A külön kielégítés leglényegesebb előfeltétele, vagyis a zálogtárgynak a tömeghez való tartozandósága ugyan egyezik úgy a kézi, mint a törvényes zálogjognál, de a birtoklás jogczíme tekintetében már nem. Kézi zálog (ugyanígy a jelzálog is) csak akkor érvényesíthet a csőddel szemben külön kielégítést, ha ez őt csődön kívül is megilleti, míg a törvényes zálogjogot az erre való tekintet nélkül megilleti. A törvényes zálogjogok szabályként ugyan tényleg az adósnak zálogbaadásra irányuló akarata nélkül állapíttatnak meg, de egyes esetekben szerződés következményeiként jelentkezőknek kell tekinteni. így például a bérlő tudja — mert a törvényt ismerni kell —, hogy a bérbevétel ténye által zálogjog származik. A mikor tehát bérel, beleegyezik abba, hogy a bérbeadó ad invecta et illata zálogjogot nyer. (Lásd Wolff id. m. 389. és köv. 11.) Egyébként a törvényes zálogok csődtörvényünk 57. §-a által kimerítve nincsenek. Egész sorozata van azoknak a külön törvényeknek, a melyek csőd esetében törvényes zálogjog alapján külön kielégítési jogot adnak. A magyar törvényhozás ezen a téren túlságosan bőkezű volt, a mi által lényegesen hozzájárult ahhoz az állapothoz, hogy a meglevő csődvagyonból egyesek vigyék el a tömeg javát. Első helyen * Lásd még Zsögöd : Fejezetek kötelmi jogunk köréből II. k. 690. és köv. 11. 9