Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 4. kötet (27-31. füzet) (Budapest, 1912)

1912 / 27. szám - A felülvizsgálatról a polgári perrendtartásban. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1911. évi február 18-iki teljes-ülésén Nagy Ferenc, Borsitzky Imre, Csapó Ferenc, Plósz Sándor felszólalásaival és az előadó zárószavával

5 ziél kétségtelenül a franczia semmítőszék lebegett törvényhozóink szeme előtt, de a viszonyok kényszere alatt egyrészt nem térhettek el a háromfokú felebbvitel rendszerétől, másrészt pedig a semmítőszék hatáskörét a franczia jogtól eltérőleg csakis a meghatározott alaki semmisségekre szorították. Ennek a szabályozásnak helytelensége csakhamar kiderült. A sok panasz következtében 1881-ben törvényhozásunk egyesítette a Curia két osztályát, ilykép megszüntette a semmítőszéket és az egész Curiát az ügy érdemében Ítélkező harmadfokú bírósággá tette. Más nyomon haladt a német birodalmi törvényhozás az 1877. évi perrendtartás alkotásánál. A harmadfokú felebbvitel itt is a jogkérdésre szorítkozik és a jogegység fenntartását tekinti fő czéljának. Innen magyarázható ki a revisionális felebbviteli bíráskodásnak összpontosítása a birodalmi legfelsőbb itélőszéknél, a Reichsgerichtnél. És csakis politikai okok idézték elő, hogy a Reichsgericht hatáskörét nem terjesztették ki minden kérdésben az egész Németbirodalomra, hanem Bajorországra nézve ezt a hatáskört a bajor legfelsőbb bíróságra ruházták. Hogy a német törvényalkotók előtt menynyire állott előtérben csakis a német birodalmi jogegység megóvásának szempontja, kitűnik abból, hogy még csak nem is az összes jogszabályok megtartása fölötti őrködés van a felülvizsgálati bíróságra bizva, hanem a felülvizsgálatnak csak oly jogszabály megsértése miatt van helye, a mely az egész Németbirodalomban érvényes, vagy a melynek érvényessége legalább is nem szorítkozik egy főtörvényszék területére. így például a német polgári törvénykönyv megalkotása előtt a szász polgári törvénykönyv rendelkezésének megsértése miatt nem volt helye felülvizsgálatnak. Ilykép a Németbirodalom egy nagy részében az egész magánjog ki volt véve a revisio köréből és a feleknek sérelmei e téren nem voltak orvosolhatók. Azonban daczára annak, hogy a törvényhozás czélja itt is elsősorban a németbiroda]mi jogegység megóvására irányult, maga a németbirodalmi perrend sok tekintetben figyelemmel volt a felek érdekére, felruházta a felülvizsgálati .bíróságot azzal a joggal, hogy megsemmisítés helyett magá5