Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 4. kötet (27-31. füzet) (Budapest, 1912)

1912 / 27. szám - A felülvizsgálatról a polgári perrendtartásban. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1911. évi február 18-iki teljes-ülésén Nagy Ferenc, Borsitzky Imre, Csapó Ferenc, Plósz Sándor felszólalásaival és az előadó zárószavával

18 szinűsítésére. Mérlegelés bizonyos latolgatást feltételez kombinálva a bizonyítéknak erejét annak a ténykérdésre való befolyásával és jelentőségével. Ellenben ha előttünk fekszik egy okirat, a melyről kétségtelen, hogy az abban foglalt nyilatkozat az illető féltől származik, akkor ennek a nyilatkozatnak horderejét tulajdonképen a bíróság nem mérlegeli, hanem értelmezi. így fogja fel azt az esetet is, midőn pl. a tanú vallomása által bizonyítva van egy jognyilatkozat, a melyet a fél tett és a jognyilatkozat ennek a félnek a nyilatkozata, midőn tehát kétségkívül bizonyítva van illetőleg a biró által megállapíttatott, hogy a fél ezt a nyilatkozatot tette. Eltekintve attól, hogy a nyilatkozat írásba foglaltatik-e, vagy egyszerűen a per adatai alapján valónak vétetik, ennek a nyilatkozatnak horderejét, értelmét és jogi hatályát a bíróság most már nem mérlegeli, hanem értelmezi. Ezek után áttér a Borsitzky által felhozott esetekre, melyek némi részben talán ilyen bizonyítékokon alapuló ténymegállapításokra vonatkoznak. Lehetséges az, hogy megállapította a felülvizsgálati bíróság egy ténynek valóságát pusztán oly okirat alapján, melyet máskép értelmezett, mint a ténykérdés bírósága. Ha a Curia ezt jogkérdésnek minősíti, úgy abból indul ki, hogy kétségkívül vannak határozott jogi vonatkozásai a jognyilatkozat értelmezésének, sőt túlnyomóan jogi vonatkozásai. Vagy oly eset is fordult elő, a midőn a felülvizsgálati bíróság egy jognyilatkozat alapján más jogi konklúzióra jutott, mint a mit abból a ténykérdés bírósága levont, vagy más szavakkal más kötelező nyilatkozatot vagy szándékot látott abban a nyilatkozatban megnyilvánulni, mint a hogy azt a ténykérdés bírósága megállapította. Ez az egyik eset. Vagy pedig voltak a perben olyan mozzanatok, pl. beismerés, vagy pedig egy egyszerű dátum, a mi magában véve oly tanúvallomásban foglaltatik, mit a bíróság valónak fogadott el, melyek nem tárgyai további mérlegelésnek. Vagy pedig előfordulhat, pl. a hivatalos iratokhoz csatolva egy előző perben hozott Ítéletnek a rendelkezése, mikor is ily esetekben, hol az iratok alapján megállapítható a tényállás, kétségkívül a törvény rendelkezésének megszegése, sőt megkerülése nélkül is állapíthatott meg a felülvizsgálati bíróság tényállást. Ellenben 18