Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 4. kötet (27-31. füzet) (Budapest, 1912)

1912 / 27. szám - A felülvizsgálatról a polgári perrendtartásban. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1911. évi február 18-iki teljes-ülésén Nagy Ferenc, Borsitzky Imre, Csapó Ferenc, Plósz Sándor felszólalásaival és az előadó zárószavával

10 eset, ha a tárgyalás elmulasztása alapján ítéletet hoztak és a mulasztás esete nem forog fenn. Ilyenkor sem megy a felülvizsgálati biróság bele egyéb kérdés vizsgálatába. Ezért szükséges az, hogy a felülvizsgálatnak a jogalapja előadassék. A felülvizsgálati eljárás ezután főkép abból a szempontból van szabályozva, hogy az nem a szóbeliségen alapszik, hanem lényegében Írásbeli. A német polg. perrendtartásnak egyik legnagyobb hibája és a legtöbb panaszra az ad okot, hogy a szóbeliség mereven keresztül van vive a felülvizsgálati eljárásban is, a mi drágává és formalistikussá teszi azt. Nálunk a felülvizsgálati eljárás már a sommás eljárásban is lényegileg mint Írásbeli volt keresztülvive és ezen a nyomon halad a polg. perrendtartás is. Az új polg. perrendtartás kétféle felülvizsgálati eljárást ismer. T. i. ezer koronán aluli ügyekben a kir. táblák előtt oly felülvizsgálati eljárást szabályoz, a mely a sommás eljárásban a járásbirósági Ítéletek ellen ma megengedett felülvizsgálathoz hasonló. A felülvizsgálatot ilyenkor nyilvános előadás alapján intézik el. Ebben az eljárásban nincs sem csatlakozás, sem a felek idézése, sem a felek felszólalása a tárgyaláson; a feleket csak kifüggesztés útján értesítik a nyilvános előadás idejéről és ők ott csak mint néma hallgatók lehetnek jelen. Erről a kivételes eljárásról azonban nem akarok bővebben beszélni, hanem csak az általános felülvizsgálati eljárásról, melyben az eljárás a következő: A felülvizsgálatot a felebbezési bíróságnál kell benyújtani, a mely azt a felülvizsgálati bírósághoz terjeszti fel minden további vizsgálás nélkül. A felülvizsgálati bíróságnál a felülvizsgálati tanács elnöke megvizsgálja, hogy a felülvizsgálat nem késett-e el, hogy van-e az ítélet ellen felebbvitelnek helye és hogy a felülvizsgálati kérelem az előbb említett kellékeknek megfelel-e vagy nem és hogy nem mutatkozik e esetleg más nem pótolható hiány miatt visszautasítandónak. Ha az elnök azt találja, hogy a felülvizsgálatot vissza kellene utasítani, akkor tanácsülésbe viszi, mely ebben a kérdésben a felek meghallgatása nélkül határoz. Ha azonban ez az eset nem forog fenn, akkor a felülvizsgálat tárgyalására határnapot tűz ki. 10