Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 3. kötet (20-26. füzet) (Budapest, 1911)

1911 / 20. szám - A bíró. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1911. április hó 30. napján Aradon tartott teljes-ülésén

22 dásaival, előnyeivel és hátrányaival, tökéletességeivel és félszegségeivel, jó tulajdonságaival és hibáival csak az ismeri, a ki maga is bíráskodott, azaz ki átment mindazokon a kételyeken, kinokon, töprengéseken, gyönyörűségen és hatalmi érzeteken, melyekben bővelkedik a birói hivatás. A mit Goethe a költőről mond, áll az a biróra is. Nemcsak: «Wer den Dichter will verstehen, muss in Dichters Lande gehen» hanem így is: «Wer den Eichter will verstehen, muss in Kichters Lande gehen». Azért a codifiatio magasztos és felelősségteljes munkájába első sorban a bírákat kellene belevonni. Hogy milyen legyen a biró viszonya a törvényhez, arról sokat irtak már, de mindig csak doctrinair módon, azaz nem ismerve az életet, és egyformán kezelve azt, a mi különféle. Azt nem lehet mondani, hogy bizonyos esetek világosan vannak eldöntve a törvényben és mások nem. A törvény nem dönt el semmiféle esetet, hanem csak tilt vagy parancsol. Azután a törvények is különbözők, és ezek természetéhez alkalmazkodik a biró hatalmi köre. A kereskedelmi törvény például igen sokat bíz a biró belátására, a váltótörvény igen keveset. A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének 1107. §-a szerint: «az adósnak azon módon kell kötelezettségét teljesítenie, a mint ezt, tekintettel az esel kömlményeire és az élet felfogására a jóhiszeműség megkívánjál). Némelykor a törvény csak a keretet határozza meg ós annak kitöltését a biróra bizza, máskor vázrajzot készít, és a kép megfestését a bírónak hagyja. Ha a törvény p. o. azt mondja: «meggyaláz» vagy «lázit» vagy «izgat» ha ((tisztességes vagy nem tisztességes)) személyekről beszél, ha «nevelést vagy felügyeletet)) emlit, vagy oly magatartást, mely össze nem fér bizonyos állás tekintélyével, világos, hogy az értékelési teljesen a biróra bizza, arra utasítja, hogy mérje meg a tényállást bizonyos szempontból, de hogy mennyit nyomjon, azt a biró határozza meg. Végül vannak törvények, melyek csak az irányt jelzik a bírónak, de az utat neki kell megtalálnia. E nehéz, e felelősségteljes munkájában segíti és támogatja a tudomány. Semmiféle érzelem nem nélkülözheti oly kevéssé az értelem rythmikus és rendszeres elemét, mint a 22