Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 3. kötet (20-26. füzet) (Budapest, 1911)

1911 / 20. szám - A bíró. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1911. április hó 30. napján Aradon tartott teljes-ülésén

17 hez, megmarad törvényszerűnek, hacsak nem szűnik meg jogszerűnek lenni. Az érzelmek lélektana még nincsen kellőképen megalapozva; az érzelmi élet psychologiájával és kórtanával még csak kevesen foglalkoztak. A lélek legmélyebben fekvő, leginkább elrejtett területét, melyben az érzelem székel, még sűrű homály fedi. Az érzelem a világrend alapja: ezt tudjuk, a többit csak sejtjük. Általában azt tanítják, hogy az érzelem a gondolkodás rovására érvényesül és annak elfogulatlan és tárgyilagos működését megnehezíti. Nagyban és egészben ez. így is van. De azért mindegyik érzelemnek meg van a maga specificus természete, sajátossága és hogy úgy mondjam, különleges viszonya az intellectushoz! így p. o. valamennyien tudjuk, hogy a szerelem elvakít és hogy a félelem ép úgy mint a féltékenység rendkívül élesíti a megfigyelő képességet,, de egyúttal megzavarja az Ítélőképességet, a judiciumot. A vadász szemével czéloz és úgy talál mint egy szobatudós. Egyészen különleges állás jutott a jog- vagy igazságérzetnek társainak csoportjában. Mig a többiek önérdeküknek feláldozzák látó- vagy ítélőképességüket: addig a jogérzet kielégítése feltételezi az értelem és megkülönböztetési képesség magas fokát. Buta ember nem lehet igazságos. Minden egyéb érzelemnél az érdek meghamisítja az ész. számvetését. Ennél az egynél az önérdek tulajdonképen a mások érdeke. Minden egyéb érzelemnél a lélek a saját énjét adja oda azért a gyönyörérzetért, melylyel vágyának kielégítése jár. így van ez a szerelemnél, a jóindulatnál, a kedvezésnél és a szánakozásnál. Az igazságérzet — ha peres felek ügyeit intézi el — oszt és nem ad, és ennélfogva nagylelkű csak a másnak rovására lehet és a mit könyörületességből az egyiknek juttat, az elveszi a másiktól. Ha a gyöngét támogatja, megsarczolja a hatalmast; ha szánakozik a bűnösön, sújtja a sértettet. Míg továbbá a többi érzelmek csoportosan járnak és némelyikök atyafiságban is áll a másikkal: a jogérzet nem barátkozhatok soha a többi érzelmekkel, mert mihelyest bensővé válik a viszony, vegyileg átalakul és eltűnik. Rideg, elzárkózott magányát csak frlmmemismus enyhítheti, az áltató 17 2