Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 2. kötet (13-19. füzet) (Budapest, 1911)

1911 / 13. szám - A magánjog és a büntetőjog viszonya egymáshoz. [Előadás] a Magyar Jogászegyletnek 1910. október 30-án Kassán megtartott teljes-ülésén

12 221. §-ában kijelenti, hogy «eskü általi bizonyítást csak akkor rendeljen a biró, ha a bizonyítás a döntő ténykörülményekre nézve más módon nem eszközölhető.*) A képviselőház jogügyi bizottsága a Btk. javaslatának tárgyalásáról tett jelentésében szintén azt mondja, hogy a javaslat 219. §-ában azok a szavak «annak lényeges körül­ményeire nézve* csak azért hiányoznak, «mert a biró pol­gári ügyben esküt csakis ily körülményekre itél meg». Ezért — véleményem szerint — részint felesleges volt, részint nem valami szerencsésen van formulázva a kir. Curia 20. számú teljes-ülési döntvénye, mely szerint «a Btk. 219., illetőleg 221. §-ai szerint a hamis eskü bűntettét, illetve vétségét csak az ügyre nézve lényeges körülménynek esküvel való megerősítése alapítja meg». Felesleges volt a döntvény, mert a mit kimond, azt megtaláljuk a törvényben, ha ennek összefüggését a prts. 221. §-ával figyelmen kivül nem hagyjuk. A döntvény, ós már a teljes-ülés elé terjesztett kérdés formulázása pedig azért nem szerencsés, mert a kir. Curia a Btk. 219. §. értel­mének megállapításánál a 213. §. hasonlatosságából indul ki — mintha azt jelentené ki, hogy mint a 213. §-ban a tanúvallomásnak, úgy a 219. §-ban az eskünek az ügy lénye­ges körülményeire kell vonatkoznia. És e mellett figyelmen kivül hagyja a 219. §-nak a prts. 221. §-ával való össze­függését. így azután könnyen érthető, hogy azt a hasonlatot, a melyet a döntvény a Btk. 215. és 219. §-a között konstatál, a bíróságok más. tekintetben is meglevőnek vélik, ily gon­dolatmenettel : A curiai döntvény értelmében úgy mint a hamis tanuzásnál kell, hogy a tanúságtétel lényeges körül­menyre vonatkozzék ; a hamis esküt is tehát csak az követi el, a ki lényeges ténykörülményre esküdött meg. Ezért, valamint a hamis tanuzásnál, úgy a hamis eskünél is megfelelően áll az, hogy «hamis eskü miatt emelt vád esetén azt, vájjon a polgári perben az eskü döntő ténykörülményre lett megítélve vagy nem, a büntető biró állapítja meg». A bíróságoknak ebben a kijelentésben praecisirozott állás­pontja pedig tarthatatlan azért, mert ha fel is teszszük, hogy 12

Next

/
Thumbnails
Contents