Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 7. szám

7. sz. Magyar Jogász-Ujság 89 jegyzés nélkül6); d) mely az Ausztriával kötött I kiegyezést tárgyalja, tekintettel a két kormány politikai helyzetére s az egyezmények az ország gazdasági helyzetére való kihatására7); e) mely az országgyűlés tárgyalásain befolyt eseményekkel, ezeknek az országra s különösen a szocziáldemokrata párthoz tartozó munkásnépre háramló káros következményeivel s a közigazgatási hatóságoknak e párttal szemben tanúsított és még tanúsítandó törvényellenes magatartásával foglalkozik ; mert ugyan a munkásnép anyagi helyzetének javitására irányuló czélzata a sajtóközleménynek, nem vonja az illető nyilatkozatokat a politikai tartalmú czikkek körébe, de itt a fejtegetés a közhatalom miként való kezelésére is kitért8); f) mely a kormánynak a vasúti sztrájk érdekében tett intézkedéseit sorolja fel s azoknak helyességét birálat tárgyává teszi9). — Az első kérdésben való divergencziáját a felfogásoknak, jól mutatja a következő határozat is: Annak megítélésénél, hogy politikai tárgyak körül forog-e a bevádolt közlemény, a czikknek tartalmán kivül a czélzat is figyelembe veendő; s miután a legfelső bíróság ugy találta, hogy a közlemény nem szolgál pártot, az alsó fokokkal szemben felmentő ítéletet hozott10); a másik határozat igy szól: Közömbös a czélzat s közömbös, hogy a nyilatkozat politikai, vagy pártérdeket szolgáljon ; elitélés az alsó fokok ellenére11). A gyakorlatban kapcsolatosan felmerült mellékkérdések igy oldattak meg: Közömbös, hogy az inkriminált czikk eredeti közlemény-e, vagy máshonnét vétetett át; nem teszi büntetlenné a közlést a sajtótörvény 14. §- a, mely a törvényes testületek tanácskozásainak hiv közlését megengedi, ugyanis e §. alkalmazása már feltételezi, hogy a lap fel legyen jogosítva az ott megjelölt tárgyalások és iratok közlésére.12) Közömbös az irodalmi forma is, a tréfás, vagy gúnyos hang nem zárja ki a politikai minőséget13) ; élczlapok is kaucziókötelesek14). A sajtótörvény 31. §-a nem egyes czikkek közlését, hanem a lap kiadását rendelik büntetni; lapkiadás pedig a lap közrebocsátását s nem egyes számok kiadását jelenti, ehhez képest valamely lap több számában politikai czikkek közlése nem anyagi halmazatot, hanem egy folytatólagos deliktumot képez15), hasonlóképen egy lapszámban megjelent több czikkely is egységet alkot16), ama körülmény legfeljebb a büntetés kimérései 1904. máj. 25-én 4812. sz. 7) 1904. jun. 8-án 5287. sz. 8) 1905. jun. 14-én 5803. sz. 9) 1905. okt. 26-án 9182. sz. io) 1906. okt. 4-én 8861. sz. «) 1905. febr. 1-én 936. sz. !2) 1904. ápr. 13-án 3394. sz. 13) 1904. nov. 2-án 8904. sz. 14) 1893. szept. 5-én 6828. sz. 15) 1899. nov. 28-án 11215. sz. 10) 1897. jan. 26-án 407. sz. nél jöhetvén figyelembe17). A kőnyomatos is kauczióköteles, mert nyomtatvány jellegével bir18). A lap betiltása a kauczió hiánya okából, a büntető-biróság által ki nem mondathatik19). E vétség esetén a kir. törvényszék jár el20). Legújabban a nagy politikai lapok azt az ujitást léptették életbe, hogy hetenként csak hatszor jelennek meg: szoros értelemben ezek most már nem napi-lapok s ehez képest kaucziójuk a sajtótörvény 3(J. §-ának 2. pontja értelmében nem tízezer forint, hanem csak ennek fele. Zsitvay szerint e kérdésben a közfelfogás az irányadó s helyesli, hogy az a lap, mely naponként ad kiadást, kivéve az ünnepeket, napilapnak tekintetik (Sajtójog 123. lap). * (Bodor). A B. T. 443. §. rendelkezése szerint a bírói határozatokban előforduló nyilvánvaló hibákat ugyanaz a bíróság, melynél a határozat keletkezett, kijavitja. A törvény a kijavítás határvonalait csak változatosan jelzi, minthogy lehetetlenség is volna valamennyi esetet felölelő rendelkezés ; ennélfogva a birói kogniczió feladata annak megítélése, ha vájjon csak a B. P. 443. §-ban irt technikai tévedés forog e fenn, avagy érthetetlen a végzés s ezzel a bíróság a B. P. 384. §. 10. p. irt, hivatalból figyelembe veendő semmiséget követte el ? A kolozsvári kir. ítélőtábla a 2966/904. sz. végzésében kimondotta, hogy a B. P. 384. §. 10 pontjában irt semmiségi ok, ha az itélet szerkesztője, az itélet rendelkező részében, a cselekmény minősítésével nem azt a szabadságvesztés büntetésnemet irta, a melyet az elsŐbiróság tényleg megállapított s melyet a törvény értelmében meg kell állapítania. A konkrét esetben, az itélet rendelkező része szerint a törvényszék marasztalja vádlottakat lopás „vétségében" és 8—8 havi börtönre itéli. A kir. ítélőtábla fenn jelzett végzésével megsemmisítette a törvényszék Ítéletét a B. P. 384. §. 10. p. alapján s uj ítélethozatalra utasította. A B. P. 384. §. 10. p. értelmében csak abban az esetben semmisíthető meg az itélet, ha a rendelkező része érthetetlen, vagy az indokolás ellentmond a rendelkező résznek. Az adott esetben az itélet indokolásából világosan kitűnik, hogy fegyházzal büntetendő lopás büntette miatt, börtönnel büntette a bíróság vádlottakat. De a rendelkező részből is kitűnik, hogy a btk. 333., 336. §§. 3. pontjában irt lopás büntette a btk. 92. §. alkalmazásával minősíttetett, tehát az is világos, hogy az itélet szerkesztője tollhibából irt a szövegbe vétséget, l?) 1905. jan. 14-én 5803. sz. «) 1903. jun. 15-én 5125. sz. 19) 1883. jun. 21-én 6631. sz. *>) 1902. jun. 9-én 5436. sz.