Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 1. szám

VII. évfolyam. Budapest, 1908. január 1. 1. szám. MAGYAR JOGASZ-UJSAG A JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYOK MINDEN ÁGÁT FELÖLELŐ FÉLHAVI FOLYÓIRAT. JOGI SZEMLE. Ez év április havától kezdve az angol bíróságok előtt folyó, ugy polgári, mint büntető perek tárgyalásain, egyenesen e rendeltetéssel kinevezett gyorsirók lesznek jelen, a tárgyalás menetének és minden egyes momentumának hiteles módon való megörökitése czéljából. Hogy minő sok legkülönbözőbb irányú elönynyel kecsegtet ez intézmény, azt nem kell gyakorló jogász előtt erősitgetni Hiszen közismeretü, hogy mily gyakran válik vitássá polgári perben az, hogy a peres felek egyike vagy másika a pervita során valóban előadta-e azt, amit későbben elmondottnak állit. A büntetőper során a semmiségi panaszok egész tömegének elbírálása könnyittetik meg a gyorsírászati pontos reprodukczió utján. Valóban csodálatos, hogy ezen nagyhorderejű intézmény behozatalával a legmodernebb jogállamok is oly sokáig késnek. A feminizmus híveinek bizonyosan nem tetsző lesz azonban az uj intézmény azon része, a mely a nőket ezen minőségben való alkalmaztatás elől elzárja. A bűnügyi tárgyalások és azok eredményei — nem is mindig a legfőben járó ügyekben — igen sok tanulságot hordanak magukban. Természetesen bűnügyi tárgyalások alatt az esküdtszékek ítélkezését csak igen korlátolt mértékben kivánnók érteni. Az esküdtbirák igazmondásukat indokolni nem tartozván, ítéleteik rövid tartamú impressziók tükröződései, amelyek jogi disztinkcziók és kriminoligiai következtetések levonására nem alkalmasak Az esküdtbiró igazmondása, a korral észrevehetőleg csak évtizedek multán változó erkölcsi érzéknek visszhangja és igy, ha az esküdtbiróságot, mint egy bizonyos kornak egységes erkölcsi érzékével biró itélőfórumát tekintjük, amelyet más,mint saját benső erkölcsi érzéke nem köt, ítélkezéseit az egyébként kívánatos és természetes evoluczió elől bizonyos időtartamon belül elzártnak mondhatjuk. Nem igy a hivatásos birót! A mindennapi élet naponta változó alakulatai ujabb és ujabb törvényalkotásra kényszeríti magát a törvényhozót is. És addig is, míg a biró a munkájában a nehézkes formai törvényalkotás gyümölcsét, magát a törvényt applikálhatná az előtte álló jogesetre, igen gyakran meg kell előznie a jogelv reczepcziójában a kodifikátort, ha csak nem akarja ítéletével szankczionálni az általa is elavultnak ismert és igy a np«de» kori jogviszonyoknak meg nem felelő törvényt. A korral haladó biró által reczipiáltatni szokott jogeszmék csaknem mindig a jogtudomány által megrostálva kerülnek a birói gyakorlat bonczasztalára. A müveit biró ezek közül választja meg azokat, amelyeket a viszonyoknak megfelelő voltuknál és saját benső meggyőző erejüknél íogva, törvény és szokás, hiányában, de sőt talán ellenére is, valamely adott esetben alkalmazandónak elismer. Mind e refleksziókat a Kreutzer-féle kaucziósikkasztások nyomán lezajlott bűnügy és abban hozott elsőfokú ítélet keltette fel. Valóságos örömet éreztünk a szóban lévő bűnügyben hozott törvényszéki ítélet olvasásakor, hogy ilyen, magyar biró keze alól került ki. A szóban lévő ítélet, egy, a modern jogtudományban és az adott körülmények között állandóan vitás fogalmat, a korlátolt beszámithatóság kérdését teszi Ítélkezésének vezérmotivumává. Ezen Ítéletnek legértékesebb része ez. Magáévá teszi a franczia elme- és idegorvosoknak 1907-ben Genfben és Lousanne ban tartott kongreszszusán hozott határozatából deriváló azon nézetüket, hogy a beszámithatóság kérdésének eldöntése birói és nem orvosi funkczió.*) A kongresszus előadója, Gilbert Ballet előadói véleményében oda konkludált, hogy az orvos valamely vádlott erkölcsi beszámithatóságának kérdésében határozott véleményt mondani nem tud, de nem is lehet hivatott. A beszámithatóságnak, illetve fokának megállapítása birói funkcziót képez és kell is hogy képezzen. Ezen modern jogelveket teljes mértékben respektálja a szóban forgó ítélet. Az orvosszakértők ily irányú véleményének hiányában, saját közvetlen inpressziói alapján mondja ki a vádlottat korlátolt beszámithatóságunak és a nyomozat és vizsgálat során szerzett adatok gondos felhasználásával, szokatlanul mélyen járó indokolással motiválja ez irányú nézetét. Az indokolás egyébként is mesterien fegyelmezett Ítélkezési talentumra vall. * Sokat vitatkoztak és vitatkoznak ma is, hogy a házassági elválásoknak törvény, illetve a joggyakorlat utjáni megkönnyítése vagy megnehezitése-e az, ami a mai erkölcsi rendnek inkább megfelel! Azt hiszem, hogy még legmagasabb etikai nézpontból tekintve se lehetne a kérdésre feltétlenül megnyugtató s határozott OSZK ) tnoil«ehhez lapunk 1907. évi 19-ik számának ezen rovatát.