Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 2. szám - Az aztekek büntetőjoga - A Nemzetközi Büntetőjogi Egyesület

2. sz. Magyar Jogász-Ujság 31 bizni; oly egyénekre tehát, akik a kóros szellemű gyermekkel való bánásmódot speczális 1 épzettségüknél fogva ismerik. Az ily intéz ttel kapcsolatosan agrárkolónia rendszert, mint azt Konrád Jenő igazgató ur ajánlotta, ipartelepet slb. kellene létesíteni. Egy ily intézet azonban korántsem volna elegendő az ország ez irányú szükségleteire. Abban az intézetben inkább az erkölcsileg gyengék csoportját volna tanácsos elhelyezni. A többiekről egyéb gondoskodás szükséges és itt engedjék meg, hogy felhívjam figyelmüket arra a szocziális törvényhozási aktusra, mely mindenkoron törvényhozásunk büszkesére marad és ez, a Széli Kálmánféle állami gyermekmenhely intézménye. Méltóztatik tudni, hogy az 1902 ik évben életbeléptetett ezen gyermekvé delmi intézmény az ország különböző helyein áldástbozóan működik. Működése azonban csak a gyermek 15-ik életévéig terjed. Gondoskodni kellene arról, hogy ezen állami gyermekmenhely intézetek oly irányban is kiböuttessenek, hogy a védelemre szoruló egyedeket, továbbra is gondozhassák, felügyeljék, irányítsák Első sorban azon gyermekek további gondozásáról volna szó, akiket, mint csökkent szellemi értéküeket a menhelyek vezetői az általuk gondozottak között ismertek fel, továbbá itt nyernének elhelyezést a kisegítő iskolákból odautalt gyermekek. Az állami gyermekmenhelyek bevonása már csak azért is czélszerü, mert állandó orvosi azemélyzettel máris rendelkeznek. És ezzel kapcsolatban legyen szabad azon nézetemnek is kifejezést adni, hogy igen helyes eljárásnak vélném, ha a jövőben a fiatalkorú bűnözők szakszerű orvosi vizsgálat alá vétetnének és ennek eredményétől függene azután az, hogy javitó intézetbe avagy a csökkent szellemi értékűek részére létesítendő intézet valamelyikébe kerüljön-e az illető. A megelőző intézkedések mindezekkel még nincsenek kimerítve, mert nemcsak az állam az, melynek ezek létrehozásában van szerepe, hanem kell, hogy a társadalom is kivegye a maga részét és ebből a szempontból bátorkodom a létesítendő intézményeket a közjótékonysági egyesületeknek, első sorban a gyermekvédelmi egyleteknek figyelmébe ajánlani. Hozzászólásom végéhez értem. Tudom, hogy sok tekintetben tökéletlen az, a mit ajánlok, de czélom az volt, hogy az érdeklődő körök figyelmét e részletkérdésre tereljem. Azt hiszem, hogy az eszme, melynek szóvivője voltam, realizálható és ezért szólaltam fel. A kormányhatalomnak különböző ágai: a belügyi, igazságügyi és a vallás és közoktatásügyi kormány együttes akcziója, a társadalmi intézmények belevonásával már a mai társadalmi és törvényhozási berendezéseink mellett megvalósíthatja e praeventiv intézkedéseket és ez által elősegítheti hazánkban a kriminálitás csökkentését." Elvi jelentőségű határozat birói fegyelmi ügyben. A biró vagy bírósági hivatalnok által elkövetett fegyelmi vétség elbírálására az a fegyelmi bíróság illetékes, a melynek területén a panaszlott biró vagy bírósági hivatalnok a panasznak a fegyelmi bírósághoz beadása idején alkalmazva volt.*) A m. kir. Curia kisebb fegyelmi tanácsának 1907. évi deczember hó 27-én tarlott összülésének elvi jelentőségű határozata. — Előléptetések a porosz biról karban. A porosz birói karban az 1907. évi előléptetési viszonyok felől némi felvilágosítást nyújt a legutóbb megjelent porosz igazságügyi naptár és ebből vesszük a következő adatokat is : ítélőtáblai bírákká (Oberlandesgerichtsrath) előléptek 47 törvényszéki biró és 4 járásbiró. törvényszéki elnökökké 29 törvényszéki biró. Az első helyen említetteknek szolgálati ideje 13 év 10 hónap és 20 év 11 hónap (átlagban tehát 17 év között ingadozott) ; az utóbbiaké pedig 14 év 10 hónap és 20 év 9 hónap között (átlagban tehát 18 és Ví év) ingadozott. — Ujabb iga^ságügyminiszteri rendeletek. A koronaügyészség, kir. főügyészségek, kir. ügyészségek és a kir. bírósági fogházak pénztári kezelésére, számadásvitelére, számviteli ellenőrzésére és gazdasági ügyeire vonatkozó utasítás kibocsátása tárgyában. (14 270/1907 I. M. E. sz.) Az 1904 évi I. t.-czikkben nyert felhatalmazás és az 190(i. évi állami költségvetésről szóló 1906. évi IX. t.-czikk alapján, az állami alkalmazottak részére pótlékok engedélyezése tárgyában kibocsátott 190G. évi 4600. M. E. számú rendelet némely szakaszának módositá-a, illetve kiegésutése iránt. (5694/1907. M. E. sz.) Marosvásárhelyen második kir. közjegyzői állás rerjdszeresitése tárgyában. (48.328/1907. I. M. sz.) IRODALMI ISMERTETÉSEK. — Kulenbeck: Das Recht der Selbsthilfe im weiteren und engeren Sinn, Langensalza Beltz. 1'25 M. Szerző néhány egyesületi előadását egybefoglalva adja közre. Az önsegély, megtorlás, párviadal, végszükség történeti fejlődését ismerteti kissé tulterjengő módon. Megemlékezik benne a hágai békekonferencziáról is. — Dr. Bernstein-Ossip : Die Bestrafung des Selbstmords und ihr Ende. Breslau, Schletter 190 M. Az öngyilkosságnak a korábbi időben való büntetendőségéről és az ez irányú jogfejlődésről mond szerző sok érdekeset. Az öngyilkosságra vonatkozó törvényalsotásokat különösen Német- és Francziaországra vonatkozólag kimeritően ismerteti. — Dr. Meyer F. : Weltwechselrecht. Berlin, Springer. 4 M. A váltójog nemzetközi egységesítésére irányuló törekvések már igen régiek. Amit valamikor utópiaként megmosolyogtunk, azt az ujabb időben könnyen kivih tőnek ismerjük el. A nemzetközi jogi-egyesület 187ö-lői 1888-ig a felvetett irányban három tervezetet dolgozott ki. Tíz évi hallgatás után ujabban a kereskedelmi- és iparkamarák vették kezükbe a mozgalom fonalát. Meyer a berlini kamara megbízásából készített ilyen tervezetet. A mű gondosan előkészített munka. Az összes főkérdéseket érinti. Mondhatni, az egész irodalmat figyelmére méltatta. — By Ernest J. Schuster : The princpies of Germán civil law. Oxford. Clarendon Press. 12 s. 6 d. Teljesen kimerítő dispoziczió után a munka áttekintő képét nyújtja a teljes magánjognak, beleértve a kereskedelmi- és váltójogot is Többet nyújt, mint amit igér; nemcsak az angol jogászságra bírhat érdekkel, de érdekkel bírhat mindazokra, akik az összehasonlító jogtudomány iránt érdeklődnek, amennyiben a munka az angol joggal egyidejűleg a megfelelő német jogelveket és jogintézményeket is ismerteti. L^xicografikus szempontból is igen használhátó munka. — D. Runkel Langsdorff G. Die Folgen das Erwerbs eigener Aktién durch die Aktiengesellschaft. Leipzig. Duncker & Humblot. 2 8 ; M. Szerző témáját azon szempontból tárgyalja, hogy valamely jogalanynak önmagával szemben is lehetnek jogai és hogy azokat önmagával szemben is gyakorolhatja. A levont következtetések közül talán gyakorlatilag a legfontosabb az, amely magának a részvénytársaságnak saját részvényeiből folyólag szavazati jogot akar biztosítani. Bizonyára azonban ez kelthet legtöbb ellentmondást is. *) Indokolást lásd a Judíkaturában.