Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 23. szám - Dr. Engel Zsigmond

23. sz. Magyar Jogász-Ujság 221 életviszonyaikat ma is oly átláthatatlan, mystikus homály födi el a nagy világ elől. *) Mikola Gyula (Heves.) — Gyermekvédelem A minap nyilt meg NewYorkban az első menedékház szegény fiuk számára. A ház ötemeletes, százötven kényelmesen berendezett szobája van és teljesen tűzbiztos. A menedékházat egy, a newyorki társaságban jótéteményeiről ismert nő építtette olyan szegény hajléktalan fiuk számára, a kik betevő falatjukat uj ságárulással és hasonló muakával keresik az utczán. Nyáron csak megvannak valahogyan ezek a gyerekek; a nappalt az utczán, az éjszakát pedig valamelyik fa vagy bokor alatt töltik. De mikor hűvösebbre fordul az idő s rongyos ruhával födött testüket átjárja a jeges északi szél dermesztő lehelete, akkor bizony szánalomra méltó ez az utczára kivert didergő gyereksereg. A menedékház kapuja ezentúl nyitva lesz ezeknek a kis nyomorultaknak. Amelyik fiu két dollárt tud egy hétre fizetni a menedékház kasszájába, az teljes ellátást, tiszta ágyat és ruhát kap. Mihelyt a segítséget óhajtó fiu átlépi a menedékház küszöbét, íehérkabátos klerk (alkalmazott) jön elébe, aki bevezeti a társalgó-terembe és megismerteti a többi fiúval. Azután megmutatja neki az ágyát, végül pedig a fürdőszobát. Minden látogatóra kötelező a fürdés. Fürdés után a fiút tiszta ruhába öltöztetik. Minden fiu számot kap, amely a vendégkönyvben is a név helyett szerepel. Minden tárgy, minden ruha, amit a fiu a menedékházban használ, ezt a számot viseli. A legforróbb kívánsága minden fiúnak, hogy az intézet pénztárába két dollárt és nyolezvan cent-et fizethessen egy hétre, mivel ezért a pénzért külön lakószoba is jár. Tágas játszótermek és könyvtár szórakoztatják a fiukat, amikor az utczán elvégezték mindennapi dolgukat. Az esti órákban szakemberek előadást tartanak az intézet tantermében, hogy az utcza gyermekét mindenféle hasznos tudnivalóra tanítsák. — A .Magyar Jogászegylet" Fayer László pályadijának elbírálására kiküldött bizottsága a mult hóban tartotta ülését a pályadíj odaítélése tárgyában. A bizottság tagjai: Zsitvay Leó büntető törvényszéki elnök, Balogh Jenő egyet, tanár és Baumgarten Izidor koronaügyészhelyettes egyhangúlag megállapodtak, hogy a pályadijat a beérkezett 6 munka közül a II. számú pályaműnek, melynek jeligéje „Non intratur in veritatem, nisi per caritatem" javasolja kiadni. A pályadíjnyertes szerző neve az egyesület mult hó 22-én a budapesti ügyvédi kamara dísztermében tartott közgyűlésen hirdettetett ki. Ugyanezen közgyűlésen dr. Schwartz Gusztáv egyetemi tanár tartott előadást e czim alatt „Uj irányok a magánjogban*. Ez az előadás az előadónak 25 év előtt ugyanily czim alatt tartott előadásához kapcsolódik és a lefolyt negyedszázad magánjogi fejlődésének tanulságait vonja le. Az előadás iránt jogászkörökben nagy volt az érdeklődés. ') A czikk beküldője néhány képes lapot is küldött a leirt ettélyröl, amely képek a következő szövegaláirással vannak ollátva: „Blaha Lujza utánzója Hnom Rózsi; Küri Klára utánzója Liliből" stb. A szereplő neve pedig : „Tomcsányi Toncsi nöimitátor Magyarország kedvencze !" IRODALMI ISMERTETÉSEK. •' — Dr. Engel Zsigmond : A gyermekvédelem bölcseleté. Szocziológiai tanulmányok a gyermekvédelemnek a szoczializmussal és a darvinizmussal való viszonyáról. Deutsch Zsigmond és társa (Kemény Miksa) (Budapest V., Dorottya-utcza 9.) kiadása. Ára 12 kor. A XX. század második felében a gyermekvédelem, a szoczializmus, a darvinizmus óriási jelentőségre emelkedtek Ugyanolyan joggal, a milyen joggal a XX. századot a gyermek századának nevezik, lehetne nevezni a XX. századot a szoczializmus vagy darvinizmus századának. És ha a társadalmi életben három ilyen feltűnő jelenség játszik olyan jelentős szerepet, akkor nem természetes-e az, hogy ezen három jelenség összefüggését vizsgálat tárgyává kell tenni. Szinte csodálatosnak nevezhető, hogy eme három olyan óriási jelentőséggel biró mozgalom hivei eddig nem tudták belátni, miszerint igazi gyakorlati jelentőséggel nem a gyermekvédelmi intézményeket leiró, a szoczializmus és a darvinizmus tudományos tételeit ismertető eljárás bir, hanem az, mely a szóban levő három jelenség összefüggését vizsgálja és ez által nyer gyakorlati útmutatásokat a jövőre vonatkozólag. Hogy ugy mondjuk, a szoczialisták tekintettel vannak a darvinizmusra, a darvinisták a szoczializmusra, de sem a darvinisták, sem a szoczialisták nincsenek tekintettel a gyermekvédelemre. Ilyen ferde és téves felfogásokkal szemben nem lehet kellő erélylyel és elégszer hangsúlyozni, hogy a gyermekvédelmi teendőkre, a gyermekvédelem jövőjére vonatkozólag gyakorlati útmutatásokat és irányelveket csak akkor tudunk nyerni, ha a gyermekvédelem összefüggését a darvinizmussal és szoczializmussal ismerjük. Ezen összefüggés kifejtésére vállalkozott szerző. A mü 416 cldal terjedelmű; egy általános és egy különös részre oszlik. Az általános rész tartalmazza az előszót, a szoczializmus és a fejlődéstan vázlatos ismertetését, a szoczializmus és a gyermekvédelem viszonyát, a nevelés alapelveit, a demográfia fontosabb adatait, a népesedési tan alapelveit, a gyermekhalandóság tanát, a gyermekvédelem szerveinek és közegeinek szerepét. A különös rész tárgyalja a gyermekvédelem konkrét intézményeit a következő sorrendben: magánjog, büntetőjog, közigazgatási jog. A magánjogi rész tárgyalja a következő kérdéseket: házasság, szülői hatalom, gyámság, törvénytelen gyermekek jogállása. A büntetőjogi rész tárgyalja a következő kérdéseket: az ifjúkornak kriminalitása, az ifjuboruakra vonatkozó büntető eljárás, a prostituczió, a gyermek ellen elkövetett bűncselekmények. A közigazgatási jogi rész, amely a három rész között a legterjedelmesebb, tárgyalja a következő kérdéseket: a gyermek védelme a születés előtt, a születésnél, közvetlenül a születés után, a csecsemővédelem, a lelenczügy, a dajkaügy, a női munka, a gyermekmunka, a gyermek egészsége, a népiskola. — Merfort Kari, k. k. Hofrat a. D. és Hofer Michael k. k. Rechnungsrat: „Aiphabetisches Nachschlageregister zu den österr. Reichsgesetzen, Landesgeset;en und Verordnungen." Az 1192 olda'ra terjedő munka kiváló gyakorlati czélt szolgál. Kimerítő összeállítását tartalmazza ugyanis az ez idő szerint érvényben levő s — tudvalevőleg — nagyszámú osztrák törvényeknek és rendeleteknek. A törvényekről s rendeletekről közölt rövid kivonataival, vezérszavak (Schlagwort) szerint való beosztásával s az anyag rendszerességével lehetővé teszi a legújabb időkig hozott valamennyi osztrák törvényben való gyors és biztos tájékozódást. Ez a jogi téren mozgó legújabb munka a bíráknak, hivatalnokoknak és ügyvédeknek egy már régen érzett szükségletét elégíti ki s alkalmat nyújt a laikusnak is