Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 22. szám - Pedro Dorado

208 Magyar Jogász-Ujság Vlí. évf. maradtam, pedig gyönyörűen skandáltam Gyöngyössi módjára a sorokat. A vers arra sem elég, hogy meg­hódítsam valamely asszonyi állat szivét. Lám, a gazda­asszonyt, Marcsa asszonyt sem rigmussal, hanem pengő érczczel csaltam portámra. Ha jó prókátor akar lenni, csak rakja vissza a ládába hiu könyveit s jövőben is irtózzék minden Írástól, minden könyvtől, mert fő a praxis, a praxis . . . Tarnói Milecz Sámuel uram mérgesen becsapván az ajtót, otthagyta a szobát, hol Kazinczy Ferencz gon­dosan visszarakosgatta drága holmiját. Valami igazság mégis lehetett a fiskális szavaiban, mert Kazinczy végigszolgálta ugyan a patvariát, ügyvédi pályára azonban mégse lépett. — Hugó Viktor a halálbüntetésről. Hugó Viktor határozott ellensége volt a halálbüntetésnek. Né­zetei fiára, Hugó Charlesra is átragadtak. 1851-ben a fiu biróság elé került, mert egy halálos Ítélet végrehajtása alkalmával a társadalom és a törvény kegyetlenségét szenvedélyes kritika tárgyává tette. Hugó Viktor maga vette át fiának védelmét. Amint az „Evénement" írja, óriási tolongásban igyekeztek az emberek az érdekes per tárgyalásához, mindenki szerette volna hallani a nagy költőt, aki már annyiszor és oly szenvedélyesen lépett sorompóba a halálbüntetés eltörlése érdekében. A kíváncsiak nem is csalódtak. A lendületes pátboszszal mondott beszéd a következőkben csúcsosodott ki: — Én, aki ma önökhöz szólok, már huszonöt éve küzdök a halálbüntetés ellen. Én tehát ugyanazt a bűn­tényt követtem el, amit a fiam, sőt már előtte követtem el és még hozzá súlyosbító körülmények között: előre megfontolt szándékkal, makacssággal és visszaeséssel. Hangosan kiáltom oda a világnak, hogy a barbár szo­kásoknak eme maradványa ellen, a hóhérbárdnak eme avult és hozzánk nem méltó törvénye ellen egész élete­men át küzdöttem és fogok is küzdeni. Hugó Viktor a hallgatóságot magával ragadta és mikor a törvényszéki termet elhagyja, a töneg lelkes ováczióban részesítette. Hogy fiának mennyit használt az atyja közbelépése, azt bajos lenne eldönteni. Tény, hogy Hugó Charlest 1851. június 11-én az esküdtszék hat havi fogságra ítélte. — A madridi női fogház. A spanyol főváros női fogháza ez idő szerint megint tul van zsúfolva. Majdnem háromszor annyi a lakója, mint amennyi ren­des körülmények között belefér. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Spanyolországban a női gonosztevők ijesztő módon elszaporodnak. Inkább onnan van, mert a mos­tani konzervatív-klerikális kormány egyik buzgó törek­vése, hogy az utczákat mindenféle cs^cseléktől meg­tisztítsa. Mivel azonban nincs elég menedékház, melyek­ben a sok csavargó koldust és idiótát, utczai lányokat, meg keritőnőket állandóan elhelyezhetné, tehát a fog­házakat meg börtönöket kell igénybe venniök. A rend­őrségnek megvan a joga, hogy kétes alakokat egysze­rűen letartóztathasson és egészen 14 napig terjedhető elzárásra elitélhessen. Alapjában azonban ez az intéz­kedés értéktelen, mert az idő lelelte után a delikvenst megint szabadon kell bocsátani. A női fogházban ezt a terminust moBt öt napra szálliották le, hogy helyet szo­rítsanak az ujabb vendégeknek. A zsúfoltság akkora, hogy oly osztályban, amelyben harmincz ágy van, leg­utóbb százötven asszony volt elhelyezve. Az ágyak elég szélesek, de még így is legfeljebb hárman feküdhetnek bennük, ugy hogy igen soknak a puszta földön kell át­aludnia az éjjelt. Hogy micsoda következményei vannak az ilyen állapotoknak, könnyen képzelhetni. Ragályos bőrbetegségek grasszálnak a foglyok között. A rendőr­ség válogatás nélkül, fiatalt-öreget egyaránt ide deportál. Korai romlottság miatt, pl. itt kellett elkelyezni a hét­éves Moreno Izabellát és a hatéves Diaz Pepitát. Ha véletlenül ártatlan kerül e büntanyára, ugy ebben az skolában okvetlenül elzüllik. A spanyol lapok még sok­kal botrányosabb dolgokról is ir. ak. Vannak pl. élelmes üzérek, akik az ágyakból kirekedteknek 10—15 centimo­ért matraezot, széket, fésűt stb. bérbe adnak. Egy darabka kenyér 20, két lágy lojás 40 centimo. Ebben a penzióban csak {.azdag hölgyek szállhalnak meg, mondják maguk a foglyok. A nagy melegben a nők ruházata többnyire csak az ingre szorítkozik, néha még ez sincs. Szinte hihetetlen, bogy ily botrányos állapo­tokról a hatóságok nem vesznek tudomást. M ntka nem látnák, vagy szándékosan elfordítanák szemüket az ellenszenves látványtól, amint azt a pokoli lármát se hallják, amely késő éjjelig betölti a fogházat. — Ujabb igazságügyminiszteri rendeletek. A közigazgatási hatóságok mint rendőri büntető bíró­ságok hatásköréhez tartozó ügyekben a feltételes fel­függesztésének nyilvántartásáról és a bűnügyi muzeu­mokról az 1908 : XXXVI. t.-czikkben foglalt rendelkezé­sek végrehajtása tárgyában. (20.002/1908. I. M. számú rendelet.) A végrehajtási eljárásról szóló 1881 : LX. t.-cz. módosítását és kiegészítését tárgyazó 1908 : XLI. t.-cz. végrehajtása és az átmeneti intézkedések tárgyában. (19.900/1908. I. M. számú rendelet.) Az 1908 : XXXIX t.-cz. végrehajtásával kapcsola­tos átmeneti rendelkezések tárgyában. (18 200/1908. I. M. számú rendelet) A törvényhatósági tiszti ügyészeknek az 1908. évi XXXIX. t.-cz. hatályossága területén folyó birtokrende­zési ügyekben való közreműködése tárgyában. 15.000. 1908. I. M. számú rendelet.) A házassági kihirdetésnek Rumániában a Romá­niai Hírlapban való közzététele tárgyában. (20.082/1908. I. M. számú rendelet.) A budapesti áru- és értéktőzsde és a temesvári Llloyd-társulat választott bíróságától eredő birói hatá­rozatok kényszerkézbesitése tárgyában. (50.606/V71908. számú rendelet) A Szent-Lőrincz—Szlatina- Nasici helyi érdekű vasút részvénytársaság elsőbbségi részvényeinek üzleti biztosítékul és bánatpénzül elfogadása tárgyában. 19.505. 1908. I. M. számú rendelet) A pétervásári kir. járásb'róságnak telekkönyvi ha­tósággal felruházása tárgyában. 11.520/1908. I M. számú rendelet.) IRODALMI ISMERTETÉSEK. y\ ^ Pedro Dorado : La antropológia criminal en Itália. Las problémás del Derecho Penal. Madrid. Dorado Péter, a salamancai egyetem tanára, jól is­mert munkása a pozitív büntetőjogi irodalomnak. Fönt­emlitett két u|abb munkájában a pozitív iskola tantételeit fejti ki s kritizálja meg, a tőle már megszokott eredeti­séggel és alapossággal. Munkája ;;nnál is inkább figye­lemreméltó, mert — ez idő szerint — ő az egyetlen

Next

/
Thumbnails
Contents