Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 17. szám - A bírói megdorgálás - A testi fenyíték restituálása

164 Magyar Jogász-Ujság VII. évf. Külön szabályozza a törvény az elvált és az özvegy nők kötelezettségeit is. Minden elvált vagy özvegy nő ujabb házasságra lépése előtt, bizonyos ideig visszavonulni (iddet) köteles. E visszavonulás három hónapig tart az elvált, s négy hónap és tiz napig az özvegy nőknél. Ezen időtartam alatt az illető nő gyászolni köteles, ami az ékszerektől, szines ruháktól, illatszerektől, szemvizektől és körömfestéstöl való tartózkodásban áll. jt- A testi fenyíték restituálása. Egy párisi lap az apache-ok garázdálkodása alkalmából, miután konstatálja a tényt, hogy ezzel az elzüllött söpredékkel szemben a rendőrség minden eddigi intézkedése hiábavalónak bizonyult, megszavaztatja olvasóit, vájjon helyeselnék-e a botbüntetés alkalmazását? ügy látszik, hogy az ajánlott módszer általános tetszéssel találkozott Párisban. Az olvasók legnagyobb része a botbüntetés mellett szavazott, sőt némelyek az orosz kancsukát ajánlották, mint amely legjobban megfelelne a czélnak. Lám, a francziák nem hiába pendülnek egy húron az oroszokkil. Sőt maga Bertillon is, a párisi rendőrség antropometriai intézeténék hírneves tudósa, határozottan a botbüntetés mellett foglalt állást, mint amely egyedül alkalmas módszere lenne annak, hogyan lehetne ezeket a javíthatatlan apache okat a törvény tiszteletére és móresre tanítani. A Irancziák emez állásfoglalása alkalmából Scipio Sighele olasz pszichológus elmondja a maga véleményét is erről a problémáról és arra az eredményre jut, hogy az erőszakos megtorlás nem vezet czélra, mert az leginkább a bűnös glorifikáczióját mozdítja elő csupán. Aki például a halálbüntetésben példaadást és elrettentő megtorlást lát, az valószínűleg még sohasem látott nyilvános fejvételt. A guillotin körül a katonák sorfalától alkotott gyürü körül mohó kíváncsisággal lesi a nép a rémes látványt. A bámuló emberek közt igen sok a gonosztevő és ezek csak azért jöttek ide, hogy lássák, hogyan tud meghalni az a híres legény, akit mindnyájan ismernek, akit valamennyien bámultak. És ezek a gonosz legények bizony bátran tudnak meghalni. Ezt a merészséget azonban, amely tulajdonképpen az elvetemültségből következik, a gonosztevők hősi bátorságának látják. És mig a törvényhozók és birák abban a reményben ringatóznak, hogy a halála s Ítélet alkalmazásával sok gonosztevőt elrettentenek a bűntől, addig a tapasztalat azt bizonyítja, hogy ez a véres látvány nem az undort és a félelmet kelti föl a ízemlélő lelkében, hanem táplálékot nyújt a rejtőző gonosz indulatnak és bámulatot ébreszt a kivégzett ember emléke iránt. Néhány év előtt két fiatal gonosztevőt végeztek ki Párisban. Amikor a nép a kivégzés után oszladozni kezdett a Roquette-térről és elszéledt a szomszédos utczákban, mást sem lehetett hallani, mint szidalmakat a birák ellen és a bámulat kifejezését a két bűnös bátor magatartása iránt. A blról megdorgálás. A kriminálpolitika egyik jelentősebb intézménye a bírói dorgálás, amely sok helyen összefügg a föltételes elítélés intézményével A bírói megdorgálás kétségkívül erkölcsi jellegű intézmény: a vádlott a törvény emberének az ajkáról, komoly formában, hallja azt az intelmet, amit otthon szüleitől, vagy pedig az iskolábaa hallott. Szigorúan figyelmeztetve lesz az erkölcsös magaviseletre és a jogrendszerhez való alkalmazkodásra. Ez intézmény csiráját több régi jogrendszerben megtaláljuk. így különösen a keleti jogrendszerek egynémelyikében, amelyek — mint tudjuk — vallásos és erkölcsös színezetűek voltak. Legjellemzőbb kifejezője volt ennek a Manava Dharma Sastra, amely az első bűncselekményt dorgálással, a másodikat szigorú pirongatással, a harmadikat pénzbüntetéssel, a negyediket pedig szigorú büntetéssel rendelte büntetni. A bírói megdorgálás leglelkesebb hive Van Hamel. Szerinte, a büntetés az elkövetett bűncselekménynek a rosszalása. Akár a körülöltünk levő nép, akár barátaink, vagy családunk köréből ered a rosszalás, nagy hatással van az a bűnözés megelőzése tekintetében. De a bogzuló rosszalást a nevelő rosszalással kell helyettesítenünk, amiből megtanulja a nép, hogy sohasem kell rosszalni valamely cselekményt, anélkül, hogy ismernők az illető egyén személyes viszonyait. Részünkről a bírói megdorgálás intézményét csak föntartással fogadjuk el s annak az alkalmazását csakis kihágások és a csekélyebb sulyu vétségek kísérlete esetén tartjuk helyesnek, mert csak az esetekben mutatkozik arány a megdorgálás és az elkövetett cselekmény csekély súlya között. Amint ugyanis a kísérlet első lépés a romlottság felé, ugyanúgy a bírói megdorgálás is első lépés a törvény erejének a megmutatása felé. E határon túlmenve, az intézménynek létjogosultsága nincsen. — Az orvos jogának korlátozása az orvosi bizonyítványok szerkesztésében. A franczia semmitőszék végleg döntött most egy elvileg is nagyjelentőségű kérdésben. Egy orvos, elmebeteget óhajtván intézetben elhelyeztetni, az e czélra szolgáló orvosi bizonyítványban azt irta, hogy „a beteg közeli rokonai közül az egyik fitestvér degenerált, üldözési rögeszmékben szenved, egy nőtestvére kevéssé intelligens; az clöhbinek egyik fia szintén szellemi degenerativ tüneteket mutat." Az így jellemzett rokonok a kevéssé hízelgő leirás miatt pört indítottak az orvos ellen. Az orvos a vád ellen fölebbezéssel élt. A semmitőszék most ugy döntött, hogy az ormosnak nincs korlátlan joga oly egyének leleplezésére, kiknek elmeállapota nem forog kérdésben és hogy ez esetben is az ő elmeállapotuk bevonása az orvosi bizonyítványba tulajdonképen visszaélés, melyért joggal követelhetnek kártérítést. — Párbajtörvényjavaslat. Végre-valahára a sok párbajellenes ligának megérett az első gyümölcse. A rémes történetü inkvizicziók hazájában, a hátborzongató bikaviadalok honában, Spanyolországban, Alfonz király beleegyezésével elkészült és illetékes helyen való tárgyalását várja a téves felfogású lovagiasságot eltörlö párbaj-törvényjavaslat. Hogy a párbajnak nevezett bűntény megtorlásában éppen Spanyolország legyen az első, azt igazán nem hitte volna senki se. Pedig talán a forró és hevesvérű spanyoloknak van erre a törvényre a legnagyobb szükségük. A kegyetlen zsidóüldözések és embertelen kínzásokról híres Spanyolország ugy tűnik fel ezzel az intézkedésével, mint a mesebeli oroszlán, amely midőn látta, hogy a ragadozó tigris egy ártatlan csecsemőre rohant, az első vércsepp kibugygyanására a tig-