Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 17. szám - A mohammedán házasságjog

162 Magyar Jogász-Ujság VII. évf. tát szerezte meg, hanem azt a jogi helyzetet, melylyel a betevő birt, minekutána a papirt már ellopták tőle. Ennek a helyzetnek már semmi köze a papírhoz; ez a helyzet a depositum jogügyletéből nő ki pusztán s megmarad mindaddig, amig a kötelem a vonatkozó jogszabályok szerint meg nem szűnik. Erre a helyzetre nem gyakorolhat semmi hatást az, vájjon a papirt bíróilag meg lehet-e semmisíteni vagy nem. S ezért helyesen döntött a Curia. JOGÉLET. /\ A mohammedán házasságjog. A mohammedán jog szerint, a házasság „a legfölségesebb és legünnepélyesebb polgári aktus." A mohammedán házasság törvényességéhez — általában — ugyanazon kellékek szükségesek, mint amelyeket a keresztény czivilis házasságjog is megkíván. E kellékek a következők: 1. a szerződő felek kifejezett nyilatkozata ; 2. a vallásos szertartásoknak az előirt formában való lefolyása; 3. a szerződő feleknek a házasság czéljára, az emberi nem szaporítására való törekvése; 4. nagykorúság és épelméjüség; 5. a felek szabad beleegyezése és 6. a feleknek kölcsönös házassági kötelmeik teljesítésére vonatkozó szándéka. A törvényes feleségek számát a Korán állapítja meg, amely szerint mindenki négy nővel léphet törvé. nyes házasságra, akár egyidejűleg, akár bizonyos idő. közökben. Maga Mohammed, aki a poligamiát szankczionálta, 15 törvényes feleséget és 11 ágyast tartott. A mohammedán jog szerint, a házasság a házastársak között életfogytiglanig köttetik s a felek születési, vallási, erkölcsi, vagyoni és állapotbeli egyenlőségén alapszik. Az ezen föltételek ellenére megkötött házasságot, az atya, vagy a gyám kérelmére fölbontják, kivéve, ha a nő már teherbe esett. Bizonyos esetekben a törvény a házasságot törvénytelennek és semmisnek nyilvánítja. Ennek az alapját bizonyos tilalmak képezik, amelyek szerint a mohammedán nem köthet házasságot rokonaival, vagy oly nővel, aki születésére, vallására, állapotára, vagy helyzetére nézve, vele nem egyenjogú. így, nem lehet házasságot kötni: a vérrokonokkal, az u. n. tejrokonokkal (ezekről alább szólunk), továbbá az idegen s az olyan belföldi rabnőkkel, akik fölött valakinek dologjoga van, nemkülönben a pogány nőkkel és a terhes özvegyekkel, vagy elvált nőkkel. A más nevében és ál itólagos megbízásából kötött házasságot tiltja ugyan a mohammedán jog, de azért mégis érvényesnek tekinti azt, ha az illető fél a házasságot elismerte. Föntebb emiitettük az u. n. tejrokonságot (rida). Ennek nagy jelentősége van a mohammedán családjogban, amennyiben a .valamely nő által idegen gyermeknek adott tej, kettőjük között épen olyan szent rokonságot létesít, mint a vér.* E rokonság létrejöttéhez semmi egyéb nem szükséges, mint az, hogy „az idegen gyermek a nő emlőjéből tejet szívjon.A gyermek tejrokonságra lép mindazon nőkkel, akiknek tejét élete harminczadik hónapjának a betöltéséig szivta. A tejrokonság jogi jelentősége főleg a házasságjog terén nyilvánul s abban áll, hogy az illető gyermek azzal a nővel s ez utóbbinau a rokonságával, akinek a tejét szivta, nem léphet házasságra. Tejrokonságba jut a gyermek azzal a nővel is, akinek a tejét — általában — táplálékul, avagy orvosság gyanánt használta. A törvény kötelezi a férjet, hogy a házasság megkötésekor, nejének ajándékot adjon. A férj egyforma figyelmességgel tartozik valamennyi neje iránt, nem csupán az élelmezés és a ruházás, hanem a házastársi kötelességek teljesítésének a tekintetében is. .Méltó és tisztességes bánásmódot s udvarias hangot kell tanúsítania, illetve használnia velük szemben s nem szabad kedveznie egyiknek sem, a többi hátrányára." A férjnek meg kell osztania éjjeleit nejeivel. Ha pedig utazni készül s nem viheti magával valamennyi feleségét, akkor sors húzás utján kell eldöntenie, hogy melyiket viszi magával az útra közülök. Ha a férfi leánynyal kötött házasságot, ugy hét egymásután következő éjet kell vele töltenie. Ezt a törvény azért mondja ki, hogy a férfi többi neje ez idő alatt a debitum conjugale-hez ne formálhasson igényt. Ha pedig a férfi özvegy, vagy visszautasított (1. alább) nőt vett el, ugy azzal csupán három, szintén egymás után következő éjjelt tartozik tölteni. A férj kötelességei, nejei iránt, a következők'. A férj tartozik illő módon élelmezni és ruházni nejeit, köteles nekik illő lakást s havonként (mindegyiknek), a háztartás költségeinek a fedezésére, bizonyos összeget, félévenként pedig egy Tuhát adni. Ezenkívül köteles mindegyik nejének, ugyanazon házban, külön lakást rendezni be. A nő nem kötelezhető arra, hogy egy másik nőnek a gyermekét magánál tartsa, vagy nevelje. A férj köteles mindegyik neje részére külön szolgát tartani. Ha a férj kötelességeit nem teljesiti: a nő a hatósághoz fordulhat orvoslás végett. Mindazonáltal a férfi jogosan tagadhatja meg kötelességeinek a teljesítését, ha neje engedetlenkedik, vagy engedélye nélkül a házból távozik, vagy ha a debitum coi\jugalet, merő szeszélyből, nem teljesiti. Ami a férj hatalmi jogkörét illeti: föltétlen halaimat gyakorol nejei fölött; megtilthatja nekik, hogy kifejezett engedélye nélkül, a házból kimenjenek; kijelölheti nekik a megfelelő helyiségeket, ahol tartózkodniok kell; utazásra azonban csak akkor kényszeritheti őket, ha az ut három napnál nem tart tovább; továbbá megtilthatja nekik, hogy rokonaikkal érintkezzenek ; engedetlenség esetén pedig, megvonhatja tőlük az élelmezést. A férfi csak akkor veszíti el férii hatalmát, ha a házassági ajándék átadását elmulasztotta. A mohemmedán házasságjog külön fejezetet szentel a rabszolgák és az adófizető országok alattvalói házasságának is. A rabszolgák csupán egymás között házasodhatnak