Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)
1908 / 17. szám
VII. évfolyam. Budapest, 1908. szeptember 1. 17. szám. MAGYAR JOGÁSZ-UJSÁG A JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYOK MINDEN ÁGÁT FELÖLELŐ FÉLHAVI FOLYÓIRAT Joggyakorlati szemle. (M.) Egyik-másik intézkedését az osztrák polgári törvénykönyvnek bíróságaink állandóan alkalmazzák a nélkül, hogy bírálat tárgyává tennék, vájjon az nem-e oly singularitá=, a mely a jogunkba való átültetést meg nem érdemli. Persze, az írott szónak a biró előtt nagy a varázsa, s pláne ha ingatlanra vonatkozó dologi jogról van szó, nem baboz többé: hiszen csak kissé tágan kell értelmeznie az országbírói értekezlet ideiglenes törv. szabályai 21. §-át s rá bizonyítja ama rendelkezésre, hogy az nálunk mint irott jogszabály áll érvényben . . Azonban nekünk, kik kritikát gyakorlunk, más a helyzetünk. Mi tudjuk azt, hogy Ausztriában a polgári törvénykönyv ujabb specziális törvények, kormányrendeletek és mindennemű más jogszabályok segítségével egy 100 esztendős állandó és következetes fejlődésnek volt az alapja : a kód( x csupán a törzse már annak a terebélyes iának, a melynek osztrák magánjog a neve. Ideát azonban ugy maradt a törvény, a mint azt az 1850-es években reánk oktroyálták, s mereven, megváltozatlanul, süketen a kor követelményeivel szemben, idegenül osztja közöttünk még ma is parancsait Ez igen nagy különbség, s ily helyzetben nem engedhetjük elvitatni biráinktól azt a jogot és kötelességet, hogy a kódexet csak annyiban alkalmazzák, amennyiben azt a 21. § kényszerítő erővel megszabja, ezen tul pedig csak annyiban, amennyiben rendelkezé seit önmagukban véve is helytállóknak tekintik. Mindezek pedig azért .aktuálisak, mert a Curia egy konkrét esetben1) magáévá tette — noha kifejezetten nem idézte — az osztrák polg. tkv. 525. § ának azt a szabályát, hogy „a szolgalmi vagy uralgó telek elveszte megállítja ugyan a szolgalmat; de mihelyt a telek vagy épület ismét az előbbi állapotba helyeztetik, a szolgalom visszanyeri előbbi erejét." Az eset a következő: Felperest az alperesek tulajdonát képező ingatlan Vs ának életfogytiglani haszonélvezete illeti. Az ingatlanon létezett és közösen használt lakóház, közveszélyes állapota miatt hatósági rendeletre lebontatott; a tulajdonosok a telek egy részén két uj házat építettek, felperesnek fentartották a telek egy harmadrészét, hogy ott ő építsen magának házat ; megkínálták a bontásból kikerült anyag harmadrészével is. Felperes az ajánlatot nem i) Curia 1908. márczius 24. 6779/907. s?. fogadta el, az ingatlan és az uj ház egy harmadrészének haszonélvezetébe való bocsátását követeli. A Curia a keresetnek helyt adott, s indokaiban arra a jogszabályra hivatkozik, hogy ha a szolgalommal terhelt telekre uj épület emeltetik, a haszonélvezőnek szolgalmi joga újra feléled. A kétségkívül helyes döntés támogatása végett felhívott jogszabály éppoly kétségen kivül nem illik az adott esetre. A ki nem halt meg, az nem éledhet fel; a melyik szolgalom meg nem szűnt, annak feléledéséről kár beszélnünk. Mi történt az adott esetben ? A haszonélvező által lakott ház hatósági rendeletre lebontatott s ezzel megszűnt létezni; emelnek helyette mást. Az uj ház éppen ugy alkatrésze az ingatlannak, éppen ugy maga az ingatlan, mint volt a régi; az uj házra éppen ugy kiterjed a haszonélvezet, mint kiterjedt a régire. Hiszen a régi ház sem „mint ház" volt a haszonélvezet tárgya; ilyet nem is lehet szerezni; mert a dolog alkotórészein külön dologi jogok fenn nem állhatnak. A mikor a régi házat lebontották, nem enyészett el a haszonélvezet tárgya, hanem csak megváltozott ; s noha ilyen szükséges változtatásokat a haszonélvező nemcsak megengedni köteles a tulajdonosnak (v. ö. német polg. tkv. 1044. §), hanem ha ilyennek szüksége felmerül, erről amannak nyomban jelentést is kell tennie (német polg. tkv. 1042. §.): viszont az ő jogát semmikép sem befolyásolhatja az, hogy a tulajdonos már most a telken uj épületet emel. Következik ez magából az osztrák polg. tkv.-ből is, ha nem annak szavaiból, hát — hallgatásából. Itt van az 514. §., mely szerint szükséges építkezéseknél a tulajdonos a haszonélvezőtől a beruházott tőke kamatainak megtérítését követelheti; amiből világos, hogy viszont a haszonélvezet maga változatlanul kiterjed az újonnan emelt épületre is. Azonban ugy az 514., mint az 525. § ok intézkedése egész határozottan szinguláris jellegű, s nagy kérdés, vájjon a szembenálló érdekeket valóban méltányosan egyenlíti e ki. S ezért ne erőltessük, ha nem feltétlenül szükséges, e rendelkezések alkalmazását nálunk. Már pedig ez a jelen esetben — mint kimutattam — nemcsak nem szükséges, hanem jogilag helytelen. A szerződés értelmezésének egy érdekes esetében a Curia absolut helyes és stringens érveléssel szerzett érvényt a felek szerződésbeli szándékának, noha mi sem eshetett volna meg