Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 11. szám - A camorra

132 Magyar Jogász-Ujság VII. évf. a társaik között kitört czivakodásokat elcsendesíteni, 4. a társaság titkait megőrizni. A kipróbáltak pedig kötelesek : 1. segítséget nyújtani és fölvilágositásokat adni a kiszabadult fegyenczeknek, 2. beszámolni a contajuolonak mindarról, ami a negyedükben történt. E kötelességek akkor terhelik a „tisztelt ifjakat" és a kipróbáltakat, ha szabad levegőn (all'aria libera) vannak. Akik „kulcs alatt" (sotto chiave), azaz a börtönben vannak, azoknak főként azt kell kikémlelniük, hogy a börtönben levő egyének tagjai-e a camorrának. Aki a fölsorolt kötelességeket megszegi, azt a társaságból kizárják, esetleg pedig halálra ítélik. Camorristává is bizonyos czeremóniák között lehet akipróbált. Ilyenkor a következő párbeszéd játszódik le a főnök és a jelölt között: Főnök : Kit keressz ? Jelölt: Társaimat. F.: S kik a te társaid ? J.: A camorristák. F.: S mit jelent e szó camorrista ? J.: Lelkes embert, aki parancsol a kisebb társaságnak s akinek az egyik lába a földön van, a másik pedig az árokban. Ezután a főnök a jelöltet a nagyobbik társaság tagjául fogadja, mire az uj tag a következő esküt teszi le : „Esküszöm az Isten és a társaság előtt, hogy hü leszek a társaság összes törvényei iránt s hogy alávetem magam elöljáróim minden rendelkezésének." Az ünnepséget mindenkor lakoma fejezi be. A camorra nyilvánulásait különféle tereken észlelhetjük, így a prostituczió, a játék terén, továbbá az állami lovak eladásánál a legfrappánsabban. Ezeukivül a vallásosság terén is találkozunk a camorrával. „Az idegen s gyakran az olasz is — irja Monnier — elcsodálkozik, ha Nápolyba hajózván, látja, hogy mig a szárazföld felé igyekszik, egy erős termetű ember a bárkájába megy s diszkréten egy-két soldot kér. Ha ilyenkor az utas kérdezősködik, hogy ki volt a jól öltözetű és sokszor gyűrűkkel és ékszerekkel díszelgő egyén, aki gazda módra kérte tőle a diját, azt a feleletet hallja, hogy az camorrista volt." A prostituczió terén a camorra tagjai, mint a prostituták „protektorai" szerepelnek, akik „védenczeik" keresményének egy részét maguknak vindikálják. Ezenkívül a védencz köteles a camorristának: 1. évenként három uj ruhát csináltatni s neve napján egy gyűrűt és egy 12 karátos arany lánczot venni, 2. hetenként háromszor rendelkezésére állani, 3. előzetesen fizetni a protektor ügyvédjét, aki azt — bünper esetén — védeni fogja, 4. bebörtönöztetése esetén czigaretlával, élelemmel és pénzzel ellátni. A camoiristák által protegált prostituták „főlényes helyzetben vannak többi társnőikkel szemben." Gyakran megtörtént, hogy egyik másik ilyen prostituta letartóztatása alkalmával, a „protektor" megkéselte a rendőröket. A játékszenvedélynek a legteljesebb mérvben hódolnak a camorristák. Rendesen egymás házában, vagy a rendőrségtől kevésbbé látogatott helyeken ütik föl ilyenkor a tanyájokat. A játék ideje alatt őrszemeket á lkának ki a ház elé. Az állam által évenként tartott 16 eladások alkalmával, a camorristák tömegesen jelentkeznek vevő gyanánt s minden, nem közébük tartozó vevőt elriasztanak a vásárlástól s a vételt monopolizálják. A vallásos élet terén annyiban jelentkezik a camorra, amennyiben a templomok és proczessziók kéregetői jobbára az 6 körükből kerülnek ki. A camorrának — a maga kebelében — külön bírósága van. E bíróságok az érdekösszeütközéseket és a becsületbeli kérdéseket tárgyalja. Mig az állami bíróságok termeiben „a törvény mindenkire nézve egyenlő" föliratot olvashatjuk, addig a camorra-biróságok termeiben ezek a hangzatos frázisok olvashatók: „Itt az ítéletek igazságosak, mert azokat nem tollal, hanem szívvel és észszel hozzák." E törvényszékeket valamelyik tagnak a lakásán, olykor pedig a szabad ég alatt tartják. A bíróság áll: egy elnökből, egy közvádlóból és két védőből. A jelenlevő közönség szabadon nyilváníthatja véleményét. Az elnök indítványozza a büntetést; a közvádló viszont, annak a módosítását javasolhatja. Mivel azonban az elnöknek két szavazata van, a közvádlónak pedig egy, a döntés az elnök kezében van. A biró által kiszabott büntetések a következők lehetnek: a társaságból ideiglenesen, vagy véglegesen való kiközösítés ; nyilvános arczul ütés; üveggel, éles, életlen borotvával való megvágás, avagy szenynyel való meghajigálás. A halálbüntetést késsel hajtják végre. Érdekes megfigyeléseket tett De Blasio a börtönben levő camorristák levél stílusáról is, amelyet — szerinte — a természetesség s az obscenitással váltakozó poétikus irány jellemez. Fontos vonásuk a camorristáknak — mint általában az olasz bűntetteseknek — a tetovirozás. E tetovirozást a camorristáknál mindig a baloldalon s kisebb mértékben találjuk. Tárgyuk szerint vallásos, szerelmi, bosszú, jelképes, obscén, stb. jellegűek lehetnek. Ezenkívül sokszor az illető egyén foglalkozására, aesthetikai érzésére, vagy valamely emlékezetes eseményre utalnak. Végül kiemeljük a camorristák jellemvonásai közül: a babonaságot és a pederastiát, amely utóbbi szerencsétlen szenvedélyük arra viszi őket, hogy egymással valósággal házasságra lépnek. — Nemzetközi büntetőjogi egyesület. A nemzetközi büntetőjogi egyesület magyar csoportja mult hó 24-én tartotta évi közgyűlését az Akadémia kis dísztermében Rickl Gyula dr. miniszteri tanácsos elnöklésével. Az elnök ismertette az egyelet mult évi működését. A magyar csoport működése az első évben híven megfelelt a hozzá fűzött várakozásoknak. Tudományos működését a büntetés végrehajtása néhány jelentős kérdésének vizsgálatával kezdte meg. Az egyesület előadásának sorozatát 1907. november 8-án kezdte meg Wlassics Gyula, az egyesület tiszteletbeli elnöke a kriminálpolitika uj föladatairól és az egyesület hivatásáról tartott értekezesével. Még ugyanezen ülésen megkezdődött az Amsterdamba hirdetett nagygyűlésre kitűzött kérdések tárgyalása. Az egyesület munkásságának tükrét az egyesület kiadványaiban fogja bemutatni. Az igazságügyminiszteri támogatás mellett készülnek e kiadványok, az első füzet már meg is jelent. Ezenkívül a középponti kiadványban az előadások rövid kivonata franczia és német nyelven is megjelenik. Roltenbiller Fülöp, az igazságügyminisztériumba beosztott királyi törvényszéki