Magyar jogász-újság, 1908 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1908 / 8. szám - Dr. Finkey Ferencz

8. sz. Magyar Jogász-Ujság 105 vádolt egyénnek bajvívás által kellett magát tisztáznia a vád alól. — A kir. Curiához a folyó év első negyedében beérkezett 4620 ügy, a múlt évi hátralékkal együtt elintézendő volt 10.927, elintéztetett 6401, hátralékban maradt 4526 ügy. A mult év megfelelő szakához 2537-tel kevesebb ügy érkezett be, 6892-vel kevesebb volt elintézendő, 1251 gyei kevesebb intéztetett el és hátralék 5641-gyel kevesebb a folyó évben, mint a mult évben. Mint ezen adatokból látszik, a Curia tehermentesítéséről szóló törvények alaposan éreztetik hatásukat. Egyedül az úrbéri ügyek mutatnak némi szaporodást, ellenben a rendes polgári perek 1489, a váltóügyek 198, a sommás felülvizsgálati ügyek 131, a büntetőügyek 697 apadást mutatnak. — A Magyar Jogászegylet mult hó 28-án folytatta magánjogi vitasorozatát, melynek keretében polgári törvénykönyvünk tervezeténék egyes fontosabb kérdéseit fesztelen eszmecsere alakjában tárgyalja. Az ily üléseken történt felszólalások nincsenek formához kötve, ugy, hogy mindenki, a kinek a felvetett kérdéshez bármilyen inditványa vagy megjegyzése van, annak kifejezést adhat. A mult szombaton a Tervezet 956. és 957. §-ai alapján „a jó erkölcsökbe ütköző szerződések"ről volt szó. Az előadó, dr. Löw Lóránt vázolta a felvetett kérdés főbb irányelveit és különösen arra mutatott reá, hogy a tényállás elhatárolása nagy nehézségeket okoz. A judikaturából vett példák mutatják, hogy a gyakorlat ingadozó és a kellő ismérvet az erkölcstelen szerződések elhatárolására nehéz feltalálni A tárgyhoz hozzászólottak dr. Schwarz Gusztáv egyet, tanár, Márkus Dezső curiai biró, Almási Antal és Szladits Károly birák. A jogászegylet mind növekvő érdeklődéssel kiséri e vitaestély sorozatát, melynek ez idényben április hó 4-én lesz utolsó estéje, midőn dr. Almási Antal fogja előadni a Tervezet állásfoglalását a szerződésszegésre való felbujtás esetében. Az egylet folyó hó 4-én folytatta magánjogi vitasorozatát, melynek keretében további tárgyalás alakjában kerültek megbeszélésre a polgári törvénykönyv tervezetének fontosabb kérdései. A legutóbbi ülésen dr. Almási Antal tartott előadást a szerződésszegésre való felbujtásról, hivatkozással a Tervezet 1077., 1092. és 1104. §-aira. E kérdés annál fontosabb, mert a Tervezet a sztrájkra való felbujtási mint deliktumot a felbujtó vagyoni felelősségével akarja egybekapcsolni. Az előadó részletesen kifejtette a kérdés elméleti és gyakorlati oldalait és különösen utalt a Tervezet hibáira és ellenmondásaira. A tárgyhoz szólott Kiss Géza jogtanár, dr. Teller Miksa ügyvéd és végül Schivarz Gusztáv egyetemi tanár, a ki érdekes és nagy tetszéssel fogadott előadásában reámutatott azokra az alapehekre, melyeknek tekintetbe vételével a vagyoni érdekbe való jogosulatlan beavatkozás kártérítési kötelezettséget eredményez. Ebben az idényben ez volt a jogászegylet utolsó magánjogi vitaestélye. A jövő évben az igy megindult tárgyalásokat a jogászegylet folytatni fogja és már számosan jelentkeztek egyes fontosabb elvi kérdések előadására. — A Nemzetközi büntetőjogi egyesület magyar csoportja folyó hó 11-én Rickl Gyula elnöklésével tartott ülésén folytatta az egyesület ez évi amszterdami kongresszusán tárgyalandó második kérdésnek: „a tanúvallomások pszikológiája" megvitatását, azután pedig rátért a harmadik kérdésre : a kiadatás nemzetközi szabályozására. Az előbbeni kérdéshez Nagy Károly dr. és Ranschburg Pál dr. szólt hozzá, az utóbbi kérdés előadója Berinkey Dénes dr. volt. Nagy Károly dr. a gyakorlati élet szempontjából foglalkozott a második kérdéssel. Redőrtisztviselői prakszisából vett számos példával illusztrált fejtegetéseiben arra konkludált, hogy a tanúvallomások mérlegelésénél igen jó szolgálatokat tehet az, ha nemcsak a főmomentumot, hanem a mellékkörülményeket is figyelembe veszik; utalt továbbá a kérdésföltevés módjának és a nyomozó hatóságok szerepének fontosságára. Ranschburg Pál dr. konstatálta, hogy eddig is már sok uj és fontos tényt derített ki a tanúvallomások pszikológiájának kérdésével való foglalkozás, majd némely oly intézkedésre mutatott rá, a melylyel a szóló nézete szerint a tanúvallomások értékét — fölismert hiányaik mellett is — fönn lehet tartani. Berinkey Dénes dr., a harmadik kérdés előadója, arra az eredményre jutott, hogy legczélszerübb volna a kiadatási szerződések kötésénél a bűncselekményeket a szerződést kötő államok büntetőjogi terminológiája szerint külön-külön párhuzamosan fölsorolni és pedig akként, hogy minden egyes bűncselekmény megnevezése mellett eliminativ módon megjelöltessenek azok a tényálladékok is, a melyek alapján kiadatásnak helye nem lehet. Ezzel kapcsolatban a kiadatási intézmény továbbfejlesztése érdekében szükségesnek jelezte a kiadatási eljárás gyorsítását. IRODALMI ISMERTETÉSEK. y(/\ Dr. Finkey Ferencz : „A magyar büntetőeljárásStankönyve." Budapest, 1908. Harmadik kiadás. Finkey kitűnő s mintaszerű tankönyve immáron a harmadik kiadásban jelent meg, ami már egymaga is eleget beszél a mű kiválóságáról. Fölösleges dolog volna, ha ez általánosan elismert jeles munkának — amely, ha nyelvi nehézségek nem forognának fenn, bizonyára a külföldön is tekintélyt szerezne Írójának — az érdemeit elősorolnók. Ez alkalommal csupán annyit emiitünk meg, hogy az uj kiadást az illusztris szerző teljesen átdolgozta s — ami főleg gyakorlati szempontból fontos és aktuális — az 1907. évi XVIII. t.-cz. rendelkezéseivel is kiegészítette. De ezenkívül megtaláljuk az uj kiadásban az ujabb judikaturát, valamint az ujabban felmerült vitás kérdéseknek a megbeszélését is. Ha ezekhez hozzáteszszük még azt, hogy az illusztris szerző az uj kiadást a katonai bíróságok szervezetének, a katonai büntető-eljárás és a konzuli bíráskodás ismertetésével is kiegészítette s hogy az esküdtbíróság jogosultságáról szóló részt, valamint a döntvényalkotásról szóló szakaszt s a bevezető részt is jelentékenyen kibővítette : kiemeltük a munkának az ujabb kiváló vonásait. — A Magyar Jogászegylet könyvkiadóvállalata. A Magyar Jogászegylet a mult évben a jogi monográfiái irodalom fejlesztésére könyvkiadó-vállalat létesítését határozta el. Ennek előkészítését a Nagy Ferencz elnöklete alatt álló bizottság már befejezte ugy, hogy az első folyam két kötetét az előfizetők már megkapták. A bevezető kötetben Kunz Jenő a „Jog" alapfogalmával foglalkozik, elválasztva azt az egyéb cselekvési parancsoktól. Behatóan feUegeti az igazságosság és jog viszonyát és a jogalkotó hatalom lényegét. Végül a jogszabályok hatását vázolja a társadalmi szervezetre. A vonzó stílusban megirt füzet eképen a jogi alapfogalmakkal ismerteti meg az olvasót és jó bevezetésül szolgál az ezután következő monográfiákhoz. De általános érdeklődésre is számot tarthat, mert a jogi és etikai problémák mélyére hatol és uj szempontokat tár fel. Kunz Jenő elismert tudományos hírneve és eddigi munkálkodása pedig különösen hivatottá teszik a szerzőt e nehéz tárgy feldolgozására. Kunz Jenő munkájának ára 2 korona 40 fillér. Az Egylet szerzői jogunk egész anyagának feldolgozásával dr. Kenedi Gézát, irói és jogászi állására való különös tekintettel kérte fel s most e kötettel folytatja monografikus mmei sorozatát. A szerző könyvében mindenekelőtt a szerzői jog történeti kifejlődésével és a szerzői jog mai tudományos fejlődési állapotával vet számot s rövidre fogott általános részszel vezeti be az olvasót törvényünk (1884 : XVI.) rendszerébe. A munka derékrésze természetesen a magyar szerzői jog rendszeres magyarázata. Az anyagi és alaki jog egészen fel