Magyar jogász-újság, 1907 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1907 / 2. szám

VI. évfolyam. Budapest, 1907. január 15. 2. szám. MAGYAR JOGÁSZ-UJSÁG A JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYOK MINDEN ÁGÁT FELÖLELŐ FÉLHAVI FOLYÓIRAT. JOGI SZEMLE. (R.) Hogy legfelsőbb bíróságunk munkatulterhelésének megszüntetésére, jobban mondva munkacsökkentésére, minden tőlünk telhető módon törekedni kell, azt mi sem indokolja jobban, mint az a körülmény, hogy e bíróságunk teljes munkabírásának minden felhasználása mellett is évről-évre, az előző évről fenmaradt hátralékainak számbavehetö apasztását elérni nem tudja Míg például ugyanis az 1905 év végén, a hátralékos elintézetlen ügyek számának emelkedése 1217 ügydarab volt a rendes perekben és 6 a sommás felülvizsgálati perekben, addig 1906-ban a kir. Curia ügyforgalmának legutóbb megjelent sommás kimutatása szerint az egész évi ügymenet összeredménye a hátralékoknak, az előző év hez képest 190 ügydarabbal való csökkenése. Az egész hátralék 10662 ügyszámot felölelő órási számához s az 1906. évben 496-al keve sebb uj ügyhöz viszonyítva számba nem vehető eredmény. Nem kell bizonyítgatni, hogy a kir. Curiának eme túlterhelése a jó igazságszolgáltatásnak mennyire árt. Emellett csaknem bizonyos, hogy a várható ujabb kodifikáczió s a közgazdasági viszonyok várható alakulatai folytán e munkahalmaz növekedni íog. Valóban legfőbb ideje volt annak, hogy ezen állapot orvoslásáról gondoskodjunk. Az eszközök, melyek segélyével legfelsőbb bíróságunk tehermentesítése czéloztatik, helyeslendők. Legfontosabbika ezeknek a felülvizsgálati értékhatár felemelése. Hogy jogpolitikai szem pontból általában helyeslendő-e s ha igen, minő határok között, az vitás lehet. De annyi bizonyos, hogy a másik igen fontos s számbavehető eszköz : a birák számának szaporítása sem jogpolitikai, sem fiskális okokból, de a mai személyzeti létszám figyelembe vételével sem indokolt, de az egységes jogszolgáltatás kára nélkül nem is lehetséges. Mert tegyünk csak egy kis összehasonlítást a hazai és a külföldi hasonló viszonyok között. A német birodalmi törvényszék 1879-ben 5 polgári és 3 büntető tanácscsal, összesen 8 elnökkel és 60 bíróval szerveztetett. Ma 7 polgári és 4 büntető tanács 11 elnökkel és 81 bíróval végzi a legfelsőbb Ítélkezés teendőit. Ezen személyi állomány mellett 1899 ben 2645 felülvizsgálati ügyből 2533 at intézett el; 1902 ben azonban a felülvizsgálatok száma már 3308, melyből 2645 volt csak elintézhető. Az ülések tartama rendesen 7—8 óra. Afranczia semmitőszéknek ezzel szemben összesen49 tagja van; a három kamara mindegyikének (chambre civile, chambre des requétes és chambre criminelle) csak 1 elnöke 15 bíróval; a chambre civile elé évente csak 280 pourvois en cassatione kerül. Ennél is jóval kevesebb a birák és a felülvizsgálati ügyek száma Angliában. Ott nem annyira a bírák számára, mint inkább az egyes biró kiválóságára fektetik a fősúlyt; a felsőbb bíróságok igénybevétele nagy mértékben meg van nehezítve. A county courts 657.649 ítélete közül egy év alatt (1904-ben) összesen csak 262 (kettőszáz és hatvankettő) támadtatott meg jogorvoslattal. A felebbezésnek már alakilag is csak az esetben adatik hely, ha mindkét előző biró ahhoz hozzájárult. További felebbezés a Court of Appeal és onnan a House of Lords-hoz lehetséges ugyan, de csak azon bíróság hozzájárulásával, melynek ítélete jogorvoslattal megtámadtatik ; a House of Lordshoz való jogorvoslat (felülvizsgálat) számos alakiság és tetemes költség folytán igen meg van nehezítve, különösen azáltal, hogy a felülvizsgálatot kérő fél alkalmas kezes által aláirt 500 font sterlingről szóló adóslevelet tartozik letenni, vagy készpénzben 200 fontot ; oly intézmény, mely kétségtelenül helytelenítendő. Az E g y es ü 1 t-Á 11 a m o k-ban is a jogszolgáltatás suly pontja az egyes bíróban fekszik. Ami már most a hazai viszonyokat illeti, a kir. Curia létszáma annak idején (az 1881 : LIX. t.-cz. 2. §. ;1884: XXXVIII. t. cz. 1. §. ; az 1891 : XVII. t -cz. 25. és 64. § ai és az 1893 : XXXII t. cz. l.és 2. §-ai) 1 elnök, 1 alelnök és 7 tanácselnökben, valamint 65 rendes bíróban állapíttatott meg. Az 1905. évi statisztikai kimutatás szerint a kir. Curia létszáma már 2 elnök, 8 tanácselnök, 95 biró és 19 tanácsjegyző, akik az 1907. évi beosztás szerint 8 polgári és 4 büntető tanácsban végzik teendőiket. A polgári tanácsok száma állítólag egygyel szaporittatni fog. Amint látjuk, a magyar legfelsőbb biróság egyike a munkaerőkben legjobban dotált legfelsőbb igazságügyi forumoknak. Hogy ennek daczára nem tud megküzdeni areája háramló munkaanyaggal, annak oka a jogorvoslatok indokolatlan tultengésében keresendő. E körülményt legjobban bizonyítja az, hogy a rendes perekben 1^05-ben az ítéletek 71'2%-a teljesen helybenhagyó, tehát a felebbezést elutasító volt Az 1905. évben elintézett '11298 felebbviteli rendes perben összesen 1217 ügy intéztetett el a felebbezett határozat megváltoztatásával, tehát azoknak alig 11%-a. A felülvizsgálati sommás perekben az 1905. évben el-