Magyar jogász-újság, 1906 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1906 / 3. szám - Külföldi törvények és törvényjavaslatok

3. sz. Magyar Jogász-Ujság 57 alá esik az, aki mint közvetítő, haszonlesésből valakit fajtalanságra ösztönöz, vagy a fajtalanságot elösegiti, valamely nőnek iparszerüen folytatolt fajtalanságát kihasználja, vagy pedig ilyen nŐ3zemélyt megakadályozni igyekszik abban, hogy a fajtalansággal fölhagyjon ; továbbá az, aki magát ilyen nőszemélytől egészen, vagy részben kitartatja, végül az, aki pénzért más, ugyanazon nemű személyekkel fajtalan cselekedeteket követ el, vagy magát ilyenekre felhasználtatja. A bűncselekmény ismételten való elkövetése súlyosabb büntetést von maga ntán. Ezen bűncselekmények eseteiben is, egyéb büntetéseken kivül, kényszermunka alkalmazható. Az 5. §. a botbüntetésre vonatkozó általár.os feltűnést keltett intézkedéseket tartalmazza. Ezen §. értelmében a testi fenyíték mint mellékbüntetés 18 — 55 éves férfiszemélyeknél a következő két esetben alkalmazható : a) erőszakos bűncselekmények esetében, ha azok folytán a megtámadott tetemes testi fájdalmakat, hoszszabb betegséget szenvedett, vagy huzamosabb ideig munkaképtelenné vált, — amennyiben a tettes ezen következményeket szándékosan idézte elő, vagy pedig, ha előre kellett látnia, hogy cselekményének természetszerűleg és valószínűleg ilyen következményei leszr.ek és amennyiben a tettes az utolsó öt éven belül szándékos erőszakosság miatt már egyizben szabadságvesztésre, vagy legaláhb 200 korona pénzbüntetésre el volt Ítélve; b) 12 éven aluli leánygyermekek ellen ismételten elkövetett szemérem elleni büntettek, vagy velük szemben tanúsított fajtalan magaviselet eseteiben. Ha a tettes ötven évnél korosabb, vagy pedig korlátozott beszámithatóságu egyén, a testi fenyítéktől el lehet tekinteni ; de a tettesnek önhibája folytán beállott ittasság nem zárja ki a testi fenyíték alkalmazását. A testi fenyítés, előzetes orvosi vizsgálat után, akként hajtatik végre, hogy az elitéltnek csak inggel fedett ülepére legalább 10 és legfeljebb 27 ütést mérnek kötéllel, vagy nádpálczával. A közelebbi részleteket a testi fenyíték és annak végrehajtása tárgyában 1905. augusztus 4-én kelt rendelet szabályozza. Hogy a testi fenyíték eredményeiről helyes Ítéletet nyerhessünk, be kell várnunk azokat a jelentéseket, a melyeket az igazságügyminiszter azon esetek számáról és minémüségéről, amelyekben a testi fenyíték alkalmaztatott, — beleértve a fegyelmi büntetésül alkalmazott fenyítéket is, melyről alább szólunk — évenként a király és a képviselőház elé terjeszteni tartozik. Az olyan elitéltek, akik a szeszes italok behatása alatt erőszakos, vagy szemérem elleni bűncselekményeket követtek el, öt évig terjedhető tartamra a korcsmától eltilhatók ; külföldiek, ha öt éven belül harmadszor ítéltettek e! ilyen bűncselekmények miatt, az országból kiutasíthatók (6. és 7. §.) Súlyosabb büntetés alá esik továbbá a koldulás és csavargás, főképpen öt éven belől való ismételt visszaesés eseteiben. A visszaesést a 4. §-ban fölsorolt szemérem elleni büntettek, továbbá a lopás, rablás, sikkasztás, csalás és hamisítás is megállapítja. Azok, akik ilyen bűntett miatt már kétizben voltak mint visszaesők elitélve és 5 éven belül ismét hasonló bűncselekményt követnek el, 5 évig terjedhető kényszertartózkodásra ítélhetők el valamely községben. Akik a kényszertartózkodást, valamint a korcsmai tilalmat és az országból való kiutasítást megszegik, fogházbüntetéssel vagy kényszermunkával büntettetnek. A második fejezet a kényszermunkát, mely egyelőre csak erőszakos és szemérem el'eni büntettek eseteiben alkalmazható, szabályozza. Ez az uj büntetésnem az erre a czélra szolgáló külön intézetekben hajtatik végre. Tartama 12 naptól 2 évig terjedhet. Tekintve az eddigi büntetésnemeket súlyosságuk sorrendjében, (halálbüntetés, fegyházi munka, víz és kenyér mellett való börtön, közönséges rabélelmezés mellett való börtön) a kényszermunka egy fokon áll a vizén és kenyéren való raboskodással. A részleteket a szabályrendeletek állapítják meg. Azoknak, akik nyilvánvalóan húzódnak a munkától, a büntetés hátralévő részének meglelelő munka osztható ki azzal a hatálylyal, hogy a nekik kiosztott munka elvégzése előtt nem bocsáttatnak el; a büntetés ezen meghosszabbítása azonban az ítéletig megállapított büntetés tartamának 3A részénél hosszabb időre nem terjedhet. Férfi bűntetteseknél mint végső fegyelmi büntetés, testi fenyíték alkalmazható. A 15. és 16. §§. a fiatalkorúak megbüntetését szabályozzák. Az eddig érvényben volt jog négy büntethetőségi korhatárt állapított meg, még pedig 10 éven aluli korban teljes büntetlenség, 15 éves korig feltételes, ezen tul feltétlen büntethetőség; de a 18. életév betöltése előtt a tettes enyhébb büntetésben részesült (büntető törvénykönyv 35—37. §-ai). Az uj törvény ezeket az intézkedéseket megváltoztatja; 14 éven aluli gyermekek egyáltalán nem büntethetők többé. Büntetés helyett alkalmas paedagogiai és javító intézkedések alkalmazandók, például: megintés, a gyermeknek más helyen való elhelyezése, a nevelési jognak más személyre való átruházása stb. A 14—18 év közötti fiatalkoruakra azok a szabályok lépnek életbe, amelyek eddig a 15—18 éves tíatalkoruakra nézve voltak érvényben; ezek a fiatalkorúak tehát mindenkor büntetés alá esnek, de bünte tésük az eddiginél enyhébb, bizonyos súlyosabb büntetésnemek pedig velük szemben egyáltalán nem alkalmazhatók. Ezzel elesik az úgynevezett feltételes büntethetőség. Jelentéktelenebb esetekben az igazságügyminiszter rendeletére a 18 éven aluli fiatalkorúaknál a vád emelése mellőzhető, ha olyan körülmények között, amelyek elegendő biztosítékul szolgálhatnak, elhelyezhetők és meg. telelő időtartamon belül alkalmas felügyelet alá helyezhetők. Ezt a felügyeletet a legczélszerübben valamely ilyen irányú működésre alakult egylet gyakorolhatná. A 18. §. a szokásos, hivatásszerű bűntettesekről szól, akik a 4. §-ban megjelölt, valamint bizonyos, a vagyon ellen irányuló bűncselekmények eseteiben, sokkal szigorúbban büntetendők. A o. §-ban szabályozott feltételes büntetőitéletnek a pénzbüntetésre, fogházra vagy kényszermunkára szóló ítéleteknél van helyük, amennyiben az életkorból, korábbi életmódból, nyilt vallomásból, a bűncselekmény tárgyának csekély értékéből folyó enyhítő körülmények forognak fenn. A törvény bizonyos mellőzhetlen feltételeket, például büntetlen előítéletet nem követel a föltételes elitéléseknél. A büntetés felfüggesztését maga az ítélet mondja ki. A felfüggesztés a sértett fél kártalanításától vjgy az el-