Magyar jogász-újság, 1906 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1906 / 3. szám - Amerikai bankrablók. [2. r.]

54 Magyar Jogász-Ujság V. évf. a rablás színhelyétől két mértföldnyire, egy pajtában rejtőzött el, ahol egyikük a sebesültnek hátából zseb­késsel távolította el a golyót. A sebesült yegget rövid idő múlva elfogták és a hátán levő beheggedt lősebből akart a rendőrség a bűnösségre következtetni. A yegg kijelentette, hogy semmi kifogása sincsen az ellen, ha valamely orvos a sebet felvágja és a golyót megkeresi. Az orvos, amikora frissen behegedt sebet látta, az illető testrészt a műtét előtt X-sugarakkal akarta megvilágí­tani és a yegget narkotizálni. A yegg tiltakozott ez ellen, de beleegyezett a műtétbe, előzetes megvilágítás és ér­zéktelenités nélkül. Az orvos a műtétet végre is haj­totta, azonban a golyót természetesen meg nem találta. Az egész műtét alatt a yegg keresztbe font karokkal állott és egyetlen arczizma sem rándult meg- A műtét befejeztével megkérdezte a rendőrséget, meg van-e most elégedve, azután megjegyezte, hogy majd megtudja a rendőrség, hogyan és hol távolították el a golyót a hátából és ez majd akkor bizonyítékul fog szolgálni. Később ez tényleg be is következelt. Más alkalommal egy yeggbanda vezérét sebesítette meg és fogta el a rendőrség. Hogy társait elárulja, a rendőrség egy, a betörés színhelyén visszamaradt ka­bátot, melyet előzőleg több lövéssel átlyukasztottak és vérrel bekentek, mulatott föl neki és közölte vele, hogy a kabát tulajdonosa halálosan megsebesülve fekszik a kórházban és mindent bevallott, a rendőrség azonban el­határozta, hogy neki, a vezérnek is alkalmat ad nyilt vallomásra, hogy ezáltal enyhébb büntetést nyerjen. A banda vezére egy ideig csodálkozva nézte a kérdezőt, azután nyugodtan kijelentette: „Ebben a kedvezmény­ben részesítsétek inkább a haldoklót, ö ennek inkább veheti hasznát; nekem nincs mit vallanom." A yeggek azokat a társaikat, akik a rendőrséggel folytatott küzdelemben megsebesülnek, gyakran maguk­kal viszik és addig gyógykezelik, mig fölépülnek. George Collinsnak, annak a yeggnek, aki egyik detektivünket meggyilkolta, az volt az utolsó kívánsága, amikor a vesztőhelyre vitték, hogy egy zenekar a „The Wearing of the Green"-t játsza azalatt, amíg ő — mint mondta — átmegy a túlvilágba. A yeggek kivétel nélkül törvényellenes és gyilkos szektát képeznek. Minél előbb intézkedik a törvényhozás a legmagasabb büntetések megállapítása által teljes ki­pusztításuk iránt, annál jobb az államra nézve. — Magyar Jogászegylet. A Magyar Jogászegy­letnek Vécsey Tamás vezetése alatt működő magánjogi bizottsága elhatározta, hogy a polgári törvénykönyv terve­zetének bírálata czéljából, vitaestéket rendez, amelyeken elsősorban a tervezet további tárgyalását előkészítő főelő­admányban foglalt elvi kérdések kerülnek tárgyalás alá. A vitaesték czélja a felvetett elvi kérdéseknek gyakorlati irányú megvitatása, a kritikailag indokolt votumok minél nagyobb számának egybegyűjtése, amelyek majdan a kodifikáló bizottság rendelkezésére lesznek bocsáthatók, mint a jogászegylet adaléka a kódex országos előkészí­tésének munkájához. A vitaestét egy előadó vezeti be, a kérdés kritikai ismertetésével. A vitákról rendszeres gyorsírói feljegyzések nem készülnek, hanem az egyes felszólalók írásban nyújtják át véleményök összefoglalását a titkárságnak a jegyzőkönyv számára. Az egylet folyó évi január hó 13-án tartott vita­estén dr. Szladits Károly előadói előterjesztése alapján a teljeskorusággal és a kiskorúak szerződésképességével összefüggő kérdéseket (a főelőadmány I., III. és CLIII. számú elvi kérdéseit vette tárgyalás alá. Az előadó első­sorban azt vitatta, hogy a teljeskoruság korhatárának a főelőadmányban javasolt a 21. évre való leszállítása — bárha ez a korhatár úgyszólván az egész kulturvilágon irányadó — a hazai tényleges viszonyok szerint nem tekinthető szükségesnek ; egyrészt a katonai szolgálat és a főiskolai tanulmányik folytatása a legalkalmatlanabb­nak tünteti fel a teljeskornak 21 évvel való elérését, másrészt a nagykorusitásoknak csekély arányszáma azt mutatja, hogy a 24. évig kitolt kiskorúság nem áll ellen tétben az életviszonyokkal. Helyeselte az előadó a fő­előadmánynak a mai joggal és a tervezettel szemben (mely szerint a házasságkötés csak a nőt, de ezt feltét­lenül nagykorúsítja) elfoglalt azt az álláspontját, hogy a házasságkötés folytán ugy a férfi, mint a nő teljeskoruvá váljék ; a gyámhatóság azonban a házasuló kiskorúságát, amennyiben ügyeinek vitelére kellő képességgel nem bir, a 24. év betöltéséig, hivatalból is meghosszabbiihassa. A kiskorúság a 24. éven tul semmi esetben se legyen meghosszabbitható. A kiskorúak szerződésképességére vonatkozólag az előadó konklúziói a következők : A nem törvényes korú (12 éven aluli) kiskorú oly szerződést, mely által kizárólag jogi előnyt szerez, tör­vényes képviselőjének hozzájárulása nélkül is köthessen; minden egyéb tekintetben azonban a nem törvényes kis­korú szerződésképtelen legyen. A kiskorúnak terhes szer­ződései teljesítés által (Terv. 924, §.) a másik fél jó, vagy rosszhiszemére való tekintet nélkül csak az esetben váljanak érvényesekké, ha a kiskorú a teljesítésre fordí­tott ingó vagyonnal jogosítva volt rendelkezni. A magát fentartó kiskorú keresményéről csak dologilag rendel­kezhessék, de kötelezettséget — az életfentartási szük­ségletek kivételével — korlátolt felelősséggel se vállal­hasson. (Terv. 920. §.) Az önálló iparűzésre adott gyám­hatósági engedély ne tegyen szükségkép teljeskoruvá, hanem csak az üzem körébe eső ügyletek önálló meg­kötésére jogosítsa fel a kiskorút, kivéve az olyan ügy­leteket, amelyekben a törvényes képviselőnek gyám­hatósági jóváhagyására van szüksége. Az érdekfeszítő és szabatos előadást, mely a fel­vetett kérdések mélyreható bírálatát nyújtotta, a nagy­számú közönség nagy tetszéssel fogadta. A megindult vita során dr. Almási Antal a nők korábbi érettségére való tekintettel és önállósításuk érde­kében azt kívánta, bogy a nő, ha nem megy is férjhez, 21. évének betöltésével teljeskoruvá váljék akkor is, ha a férfiak teljeskoruságának korhatára a 24. év marad. Dr. Holitscher Szigfrid a kiskorúság meghosszabbításá­nak intézményét vette védelmébe, a tervezettől és a mai jogtól részben eltérő abban az alakjában, hogy a kis­korúság meghosszabbításának csak fejletlenség, de nem állandó defektusok (elmebetegség, elmegyengeség) miatt, és ennek megfelően csak meghatározott időre és nem a bíróság, hanem a gyámhatóság által történhessék, hogy ily módon ennek a rendszabálynak enyhébb, a kiskorút nem dii'íamáló jellege megóvható legyen. Az egylet igazgató-választmánya folyó évi január hó 20-án tartott ülésében dr. Márkus Dezső kir. itélőj táblai bíró lelkes indítványaira, az egyesület több igen fontos ügyében határozott. így kimondta a választ­mány, hogy Szilágyi Dezső síremlékére gyűjtést rendez, ennek előkészítésére pedig bizottságot küldött ki. E bizott­ság fogja meghatározni, vájjon történt-e ez irányban eredményes kezdeményezés és ha igen, fel fogja szólí­tani az illetőket, hogy csatlakozzanak a Magyar Jogász­egylet gyűjtéséhez. Elhatározta továbbá a választmány, hogy két 600—600 koronás pályadijat tűz ki egy magán­jogi és egy büntetőjogi értekezésre, melyek a felvetett tárgyat behatóan bár, de mégis csak leglényegesebb kér­déseiben tárgyalják és főleg önálló buvárlaton alapuló uj eredmények, valamint uj eszmék felvetése által válnak ki. Bár kívánatos a szakirodalom felhasználása és esetleg

Next

/
Thumbnails
Contents