Magyar jogász-újság, 1906 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1906 / 3. szám - A törvényi öröklési rend kodifikácziójának főbb szempontjai

48 Magyar Jogász-Ujság V. évf. a tőle származó közelebbi előd közvetítésével hárult az örökhagyóra. Ha a szépszülő az öröklés megnyilta előtt elhalt, ez a jog azt az ivadékát illeti, aki a legközelebbi izen rokona az örökhagyónak. Az egyenlő izen rokonokat e jog egyenlő részekben illeti. 20. § A dédszülőre és ősszülöre, valamint a tőlük származó oldalrokonokra, a 19. §. megfelelően alkalmazandó. Távolabb eső elődöt és oldalrokont ez a jog meg nem illeti. 21. §. Azt az értéket, amely az örökhagyóra ivadékáról vagy oldalrokonáról a 15—20. §-ok alapján vagy azoknak megfelelően hárult, arról az elődről hárultnak kell tekinteni, akiről az közvetlenül vagy a közelebbi előd közvetítésével (17., 19. §§ ) az ivadékra vagy oldalrokonra hárult. 22. §. Ha az örökhagyóra több ágról hárult értékeket a hagyaték nem fedezi, aránylagos kielégítésnek van helye. Aránylagos kielégítésnek van helye akkor is, ha különböző elődökről a tőlük származó közelebbi előd közvetítésével hárult érték az örökhagyóra és a közelebbi elődről az örökhagyóra hárult érték kisebb, mint amely a távolabbi elődökről a közelebbi elődre hárult. 23. §. Nem követelhető az oly vagyontárgy értéke, amely az örökhagyó életében véletlenül megsemmisült, vagy tőle megtérítés nélkül elvonatott. 24. §. A hitvesiárssal szemben nem követelhető az örökhagyóval közös lakás felszereléséhez tartozó ingók értéke. 25. §. A szülő és ivadéka ági öröksége felének haszonélvezete a másik szülőt illeti arra az esetre, ha az ági örökséget özvegyi jog nem terheli. Ugyanez a jog a másik szülőt a távolabb eső elődöknek és ezek ivadékainak egész ági örökségére nézve illeti meg. 26. §. Az ági örökös az örökhagyóra hárult vagyontárgynak azt az értékét követelheti, amely értéke annak az örökhagyóra történt hárulásakor a terhek levonásával volt. Természetben meglevő vagyontárgy az időközi értékemelkedés megtérítése ellenében természetben követelhető. A köte'ezett a követelt érték helyett a hárult vagyontárgyat természetben szolgáltait hatja, az időközi értékemelkedés megtéritéséazonban csak annyiban követelheti, amennyiben az a vagyontárgyon nyugvó terhek fedezéséből állott elő. A természetben szolgáltatott vagyontárgy időközi értékcsökkenése nem jön számításba. Ötödik fejezet. Özvegyi jog. 27. §. A hitvestárs özvegysége idejére lakást és illő eltartást, házasságra lépése esetében végk elégitést kap hitvestársa hagyatékából s e végből benmaradhat hitvestársának egész hagyatékában és megilleti őt annak haszonélvezete (özvegyi jog). Ez a jog kiterjed az ági örökségre is. 28. §. Az örökösök közül az ivadék az özvegyi jog megszorítását kérheti, amennyiben az egész hagyaték haszonélvezete az özvegy lakására és illő eltartására szükséges értéket meghaladja. Más örökös megválthatja az özvegyi jogot öröksége értékének egy negyedrészével. 29. §. A lakás és eltartás értékét az özvegy társadalmi állásának, a hagyaték mennyiségének, | az érdeklettek viszonyainak, a helyi szokásnak és annak figyelembe vételével, hogy az özvegy mit kapott hitvestársa'után közszerzemény czimén 1 vagy egyéb alapon, a bíróság méltányosság szerint állapítja meg. A lakás és eltartás a haszonélvezetnek a hagyaték megfelelő részére korlátozásával állapítandó meg, kivéve, ha a haszonélvezet helyett készpénzben vagy terményekben szolgáltatandó életjáradék az első bekezdésben érintett körülményeknek jobban megfelel. Az özvegy követelheti, hogy tovább lakhassék a hagyatékhoz tartozó házban, amelyben hitvestársával legutóbb együtt lakott, és követelheti, hogy a közös használatban volt házi felszerelések szükséges részét tovább használhassa. Az özvegy nem követelhet továbblakást a hagyatéki házban, ha ez a hagyaték okszerű kezelésével vagy értékesítésével ellenkezik. A megszorított özvegyi jog nem érintheti a hitvestárs oly ivadékainak kötelesrészét, akik az özvegynek nem ivadékai. 30. §. Az özvegy házasságra lépése esetében végkielégítésül az ivadékokkal szemben, öt is gyermekszámba véve, egy gyermekrész értékének negyedrészét, más örökössel szemben az örökség értékének nyolczadrészét kapja. Az ivadék a végkielégítés összegébe beszámithatja azt, amit az özvegy hitvestársa után közszerzeményül vagy örökségül kapott. A végkielégítéssel az özvegyi jog megszűnik. 31. §. Az özvegyi jog az örökösöket örökrészeik arányában terheli.