Magyar jogász-újság, 1906 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1906 / 3. szám - A törvényi öröklési rend kodifikácziójának főbb szempontjai

46 Magyar Jogász-Ujság V. év/. dás csak részben jogosult. Ha ivadékok van­nak, az özvegy rendszerint gyermekei javára veszti el özvegyi jogát a férjhezmenetellel; ez tehát őt ettől visszatartani alig fogja és ha vissza is tartja, a közérdekre nem hátrányos az, ha özvegyen maradva gyermekeinek szen teli életét. Leszármazók hiányában pedig örökli a szerzeményt s tulajdonképen a felhozott érv jelentőséget csak akkor nyer, ha a hitvestárs után szerzeményi vagyon nem maradt. Ezen azonban özvegyi jogunk fejlesztésével nem nehéz segíteni. Özvegyi jogunk szerint kiházasitás jár az újra férjhez menő nőnek. Ha a kiházasitási összeg az özvegyi joggal terhelt vagyon érté­kének méltányos hányadában mintegy végkielé­gítésként állapittatik meg, ez által lényegesen ellensulyoztatni fog az özvegyi jog ideiglenes­ségében rejlő ható oka a házasságkötéstől való tartózkodásnak. Ez nem is lenne módosítása özvegyi jogunknak, hanem egyik részének, a kiházasitási jognak a modern viszonyokhoz való alkalmazása s kiépítése. Ami végül a szent korona háromlási jogát illeti, e részben kívánatos, hogy ez a jog való­ságos törvényi örökösödési jogként továbbra is fentartassék. Kapcsolatban azonban főként az öröklésre jogosultak körének korlátozásával, óhaj­tandó, hogy a szent koronára szálló örökségek jótékony czélokra leköttessenek. Az előzőekben érintett főbb szempontok figyelembe vételével, s a polgári törvénykönyv tervezete idevágó részének (1804—1817. §§.), ezen kivül különösen a Zsögöd-féle örökjogi ter­vezetnek (i. m. 258—271. 1.) felhasználásával, ezek szövegének azonban lényeges átalakításával a törvényi öröklés rendjét a tervezet második czime helyett a következő szövegben vélem szabályozandónak. MÁSODIK CZIM. Törvényi öröklés.*) Első fejezet. Ivadékok öröklése. 1. §• Törvényi örökösök első sorban az örökhagyó ivadékai. *) Jegyzet. A Tervezet 183. §-a helyett főként a jelen czimre való tekintetből a következő két § lenne felveendő : 183/a. §. A rokonság törvényes származáson alapszik. A törvényesitéssel és örökbefogadással rokonság keletkezik azok között, akikre hatálya kiterjed. A törvénytelen gyermek anyjának és anyja rokonai­nak ép oly rokona, mint a törvényes gyermek; ellenben természetes atyjának és atyja rokonainak a törvény sze­rint nem rokona. 183/b. §. Előd és ivadék : egyenes ágon rokonok. Közös elődnek egymással nem egyenes ágon rokon ivadékai: oldalrokonok. A törvény alkalmazásában előd és ivadék alatt csak oly elődöt és ivadékot kell érteni, akik egymással a 183/a. §. szerint rokonságban vannak. 2. §. Az ivadékok közül első sorban örökös a gyermek. A gyermekek egyenlő részekben örökölnek. Ha a gyermek az öröklés megnyílta előtt elhalt, abban a részben, amely reá esett volna, örökösök az ő gyermekei egyenlő részekben ; ugyanígy örökölnek a további ivadékok is abban a részben, amely az öröklés megnyílta előtt elhalt közvetlen elődükre esett volna (törzsön­ként való öröklés). Aki több törzsben foglal helyet, mindegyik törzsben megkapja a reá eső részt. 3. §. Törvénytelen gyermek és ivadéka a ter­mészetes atya után a 2. §. megfelelő alkalma­zásával fele részben (7. §.) örököl, ha a ter­mészetes atya a törvénytelen gyermeket köz­okiratban magáénak elismerte és a természetes atyának nincs sem ivadéka, sem hitvestársa. Második fejezet. Hitvestársi öröklés. 4. §• Ha ivadék nincs, az örökhagyó hitvestársa a törvényi örökös. 5. §. Hitvestársi öröklésnek nincs helye : 1. ha a házasság semmis volt, vagy meg­támadható volt és megtámadtatott; 2. ha a házasság felbontó ítélettel vagy az | egyik fél holttányilvánilása alapján létrejött uj házasságkötéssel megszűnt, vagy ha a felek az örökhagyó halála idejében ágytól és asztaltól való elválást kimondó ítélet hatálya alatt állot­tak ; vagy 3. ha az örökhagyó halála idejében a há­zasság felbontását vagy az ágytól és asztaltól való elválást kérhette és a keresetet ez iránt megindította. Az 1. pont alapján nincs kizárva annak a hitvestársnak öröklése, akinek aházasság semmis­ségéről az örökhagyó haláláig nem volt tudo­mása, kivéve ha az örökhagyó ulán hitvestársi öröklésre jogosult más hitvestárs is maradt. Ugyanez áll a házasság megtámadhatósága eseté­ben, ha az nem ennek a hitvestársnak részéről volt megtámadva. 6. §. Ha a hitvestárs öröklésre más alapon jogosult, az ez alapon reá eső részt megkapja akkor is, ha a a hitvestársi öröklésből ki van zárva. Harmadik fejezet. Elődök és oldalrokonok öröklése. 7. §. Az 1—5. §-ok szerint öröklésre jogosultak hiányában és a 3.'§. esetében abban a fele részben, a melyben a törvénytelen gyermek vagy ivadéka

Next

/
Thumbnails
Contents