Magyar jogász-újság, 1906 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1906 / 2. szám - A munkásbetegsegélyzési törvény módosítása. [Könyvismertetés]

2. 8Z. Magyar Jogász-Ujság 4:5 zsolni a régi idők szép emlékeit. A jó emlékezőtehetség előfeltétele minden eredményes kutatásnak, leghasznosabb társ minden szellemi tevékenységben. Már évszázadokkal ezelőtt mutatkoztak a/, első törekvések, melyek oda irányultak, miként lehetne mesterséges eszközökkel odahatni, hogy az emlékezés képességét fokozuk. A mnemmotechnika művészete nem újkori eredetű, annak első nyomait már az őskor századaiban feltalálhatjuk, mely törekvések abban nyilatkoziak meg, hogy segítségével lehetségessé váljék oly benyomások későbbi megjelenítése, melyek a természeti képesség erejéből újból felidezhetők nem volnának. Egész sorál ismerjük azon módszereknek, melyeket ezen czél érdekében hossz is kísérletezések nyomán a különböző tudósok íelállitottak. Legismertebb ezek közül a számoknak szavakkal való kombinálása. Tudvalevő ugyanis, hogy a számoknak gondolatban való fikszirozása egyike a legnehezebb dolgoknak. Ezen kiván segíteni tehát azon eljárás, mely a számokhoz szavakat fűzve, azok megrögzitését ily módon jelentékenyen könynyebbé teszi. Ebben a mederben folyik Pöhlmann müncheni tudós legújabb mnemmoteknikai módszere is. Kísérletei, melyeket ily irányban eszközölt, igen szép eredményeket mutattak fel. Módszerének követése természetesen csak ugy ajánlatos, ha az, ki ennek segítségével szellemi erejét fokozni óhajtja, nem húzódozik attól, hogy czélja érdekében megfelelő munkát és buzgóságot is fejtsen ki. Ha már most az ily rendszer átvitetik valamely tudományos munkára, illetve valamely tudományos munka ezen rendszer alapelvei segélyével konstruáltatik meg, ugy az annál hálásabb szerepet nyer a gyakorlatban, mert nagyfokú munkamegtakarítást jelent azokra, akik e rendszer segélyével igyekszenek egy tudományos műnek tartalmát elsajátítani. Pöhlmann rendszerét dr. Ottó Károly a német polgári' törvénykönyvre alkalmazta, amely alkalmazás figyelembevételével megszerkesztett munkát füzetenként jelenteti meg a kiadó és bocsátja a közönség használatára. A munka rendszere azon alapelver nyugszik, hogy általában bevett szokás olvasmányunknak a íontosabb és megjegyzésre különösen érdemes részeit valamely módon, például aláhúzással megjegyezni és szembeötlővé tenni. Ezen alapelv figyelembevételével a szóban lévő mü négyféle színnyomásban és amellett is többféle alakú szedéssel nyomatott. Bizonyos irányú alapelvek egyazonos szinü, illetve azonos alakú betűkkel nyomattak, ugy, hogy ha csak a bizonyos, például zöld színnel vagy kék színnel nyomott sorokat olvassuk, az egyazonos irányú alapelvek és szabályok ismétlését eszközölhetjük, míg a más szinü sorokban ismét a polgári törvénykönyv más irányú elveivel ismerkedünk meg. Ha tisztában vagyunk, hogy melyik színnel, melyik irányú jogszabályok vannak nyomva, ugy részben azoknak feltalálása, részben azoknak ismétlése nagyban meg van könnyítve. De nagyban meg van könnyítve az azokra való visszaemlékezés is. És ebbenrejlik Pöhlmann rendszerének a kulcsa is. Ugy a rendszer, mint az említett mü iránt érdeklődőknek felvilágosítást ad Ludwig Pöhlmann, München, Mozartstrasse 9. — Dr. Töry Gusztáv: A hágai negyedik nemzetközi magánjogi konferenczia határozatairól. Grill. 1905. Szerző, aki a hágai negyedik nemzetközi magánjogi konferenczián a magyar igazságügyminiszteriumot képviselte, e munkájában az ezen konferenczia munkálatait ismerteti. Behatóan és tőle megszokott kiváló alapossággal ismerteti szerző ezen nemzetközi konferencziák történetét, amelyek eddig 1893-ban, 1894 ben, majd 1900-ban és 1904-ben tartattak. A negyedik konferencziának a szerző által ismertetett tárgyai a következők: A törvényes öröklés; a végrendeletek és halálesetre szóló ajándékozások; illetékesség hagyatéki ügyekben ; a házasság hatásai a feleség személyi állapotára, a házastársak vagyonára, a házasság felbontásának, valamint az ágytól és asztaltól való elválásnak hatásai; a teljeskoruak gyámsága; a csődjogra vonatkozó intézkedések. Nemcsak dicséretes, de hasznos munkát is végzett dr. Töry, midőn ezen konlerencziák eredményeit — amelyek, sajnos, a magyar törvényhozás elé még nem kerülhettek—nyilvánosságra hozza és ismerteti. A mü méltóan sorakozik Törynek a 111. hágai e tárgyú konl'erencziáról 1901-ben irt tanulmányához. ^P^A munkásbetegsegélyzési törvény mó dositása. I. Hazai anyag. II. külföldi anyag. Anyaggyüjtemény. Kiadja a m. kir. kereskedelemügyi minisztérium. Athenaeum 1905. Az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetén való segélyezéséről szóló 1891. évi XIV. t.-czikk módosítását évek óta sürgeti az ipari és kereskedelmi érdekeltség. De azért ez a kérdés nem jutott megoldásra. Pedig a törvény módosításának szükségét a belegsegélyző pénztárak helyzete mind sürgetőbbé tette, ugy, hogy ez a lörvényelőkészités ma tényleg azon szocziális feladatok közé tartozik, melyek a mielőbbi ujabb törvényhozási rendezést szinte elodázhatatlanná teszik. Ennek tudatában a kereskedelemügyi minisztériumban folynak is komoly előkészületek a törvény-revizióra, hogy mire a törvényhozás rendes munkássága ismét biztosítva lesz, készen álljon az anyag az alkotmányos tárgyalásra. E munka egy részét bocsátotta most közre Vörös László kereskedelemügyi miniszter két vaskos kötetben „a munkásbetegsegélyzési törvény módosítása" czimén. E két kötet a törvényjavaslat anyaggyüjteménye, mely az alapot és az anyagot adja meg a törvéuyclőkészitésre, mely e gyűjtemény összeállítása után már folyamatban is van. Ez az anyaggyüjtemény nem csupán technikai összeállítása a vonatkozó hazai és külföldi anyagnak, hanem abban már fel vannak állítva azok a keretek, melyekben a törvénykcdífikálás a megoldandó kérdésekkel foglalkozni kiván és ugy a hazai, mint a külföldi anyag, ezek szerint a keretek és csoportosítások szerint van a gyűjteményes munkában feldolgozva és ismertetve. A munka első kötete tartalmazza a munkás betegsegélyezési törvény módosításának hazai anyagát és pedig három részben, u. m. a joganyagot, a törvény módosítására nézve felmerült kívánságokat és javaslatokat és végül a betegsegélyző pénztárak statisztikáját. A mü második kötete a külföldi törvényhozást ismerteti. A betegség esetére való biztosítás állapota 18 külföldi államban van itt ismertetve és ugyanannyi állam törvényei és törvényjavaslatai vannak fejezetenkénti csoportosításban feldolgozva, ugy hogy ez az összeállítás a külföldi hasonló gyűjteményes munkák terjedelmét meghaladja, sőt ilyen, fejezetenként csoportosított feldolgozással az egyetlen munka az egész irodalomban. A külföldi anyagot az egyes törvények fejezet szerinti feldolgozását feltüntető tárgymutató előzi meg s ez alapon a kötet a törvényelőkészités czéljaira szolgáló csoportosítás mellett forrásmunkának is igen alkalmas. Az anyaggyüjtemény feldolgozása és közzététele után a kereskedelemügyi minisztérium most magán az 1891. évi XIV. t.-czikk módosítását czélzó törvénytervezeten dolgozik s a készítendő törvénytervezet és indokolása lesz az ismertetett munka harmadik kötete. Egyidejűleg folynak a munkások baleset e leni biztosításáról szóló törvényjavaslat végleges szövegezésének munkálatai is, sőt a minisztérium most azzal a tervvel foglalkozik, hogy vagy egybekapcsolja a két munkásbiztositási ágat, ami a legkívánatosabb lenne, vagy ha az leküzdhetetlen tárgyi akadályokba ütköznék, ugy szerves kapcsolatot teremtsen a két intézmény között. A most kiadott két kötetet a kereskedelemügyi miniszter hozzáférhetővé tette mindenki számára az által, hogy könyvpiaezra is bocsátotta.