Magyar jogász-újság, 1906 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1906 / 1. szám - Külföldi törvények és törvényjavaslatok

1. sz. Magyar Jogász-Ujság 2;: A törvényjavaslat továbbá megállapítja a bírói illetékességet azon becsületsértések tekintetében, melyek nem sajtó utján követtettek el; intézkedik a nyilvános ságnak a sértett indítványa folytán való kizárásáról zsarolás, rágalmazás és becsületsértés esetében, amenynyiben a magán- vagy családi élet tényeinek a tárgyalása válna szükségessé. 9. Ugyancsak a sajtó utján elkövetett büntetendő cselekményekre vonatkozik az 1904. deczember 22-én kelt szerb sajtó-novella. A tulajdonképeni sajtóvétségek tekintetében az 1904. január 22-én kelt sajtótörvény intézkedései továbbra is érvényben maradnak, de a novella értelmében sajtódeliktumnak tekintendő valamely bűntettre vagy vétségre való felbujtás, amenynyiben a bűntett vagy vétség vagy legalább ennek kísérlete tényleg elkövettetett (részesség gyanánt büntetendő)' továbbá a gyilkosságra, rablásra, fosztogatásra és más meghatározott deliktumokra, a törvényeknek tartozó engedelmesség megtagadására stb. való közvetlen felbujtás, még abban az esetben is, ha ezen cselekmények végrehajtása meg sem kiséreltetett. A]sajtódeliktumok egy másik csoportjába tartoznak a rágalmazások és becsületsértések ; kiváltképpen a király, a királyi ház, a népképviselet, a hadsereg ellen elkövetett sértések. Az igazság bizonyítása ki van zárva a király, a királyi ház és szkupstina ellen elkövetett rágalmazások eseteiben, valamint olyan tények tekintetében, melyek a sértett családi vagy kizárólag magánéletére vonatkoznak. Büntetés alá esnek továbbá a vallás- és közerkölcsösség gyalázása, az erkölcstelen rajzok stb. eladása, valamint a meg nem engedett sajtóközlemények. A sajtódéliktumokért első sorban a szerző, ha pedig ez megnevezve nincsen, fokozatosan felelős a szerkesztő, a nyomdász és a terjesztő. Ha a szerző vagy szerkesztő fizetésképtelen, a tulajdonos szavatol a költségekért és kártérítésért, amennyiben pedig három nap alatt nem fizetne, elveszíti azt a jogát, hogy a kérdéses vagy más lapot kiadhassa. Minden sajtóügy soronkivül intézendő el. A meg nem jelent vádlott ellen a bíróság az eljárást távollétében folytatja le. Az igazság bizonyítása esetében a bizonyítékok öt nap alatt terjesztendők elő. Sajtóvétségek elkövetésük napjától számított 6 hónap leteltével évülnek el. 10. A németalföldi képviselőház előtt az 1901. évi deczember 19-én kelt büntetőtórvénykönyv módosítására vonatkozó terjedelmes javaslat (kamarai mellékletek, 80. szám 1—3.) fekszik. 55 szakasz az általános, 105 szakasz a különös részre vonatkozik. A 11. §. a büntetés végrehajtásának fellételes elhatározásáról szól. A büntetendő cselekmények közül különösen a szemérem elleni büntettek és a csalás foglalnak el nagyobb részt a javaslatban. 11. A keletázsiai háború szolgált alkalmul a németalföldi indus iőkormányzónak 1905. január 18-án kiadott rendeletére. (Staatsblaad 62. sz.) Ez a rendelet ugy a benszülöttek, mint az európaiak ellen a büntetőtörvényekben megállapított büntetések helyett súlyosabb büntetéseket állapit meg a semlegesség megsértése esetére. Ugyanis 5—10 évi fegyházzal, illetve lánczokban való kényszermunkára Ítéltetik az, 1. aki olyan háború esetében, melyben Németalföld nem vesz részt, előre megfontoltan olyan cselekményt követ el, amely az állam semlegességét veszélyezteti, vagy aki a kormány által a semlegesség megóvása végett kibocsátott rendelet ellen szándékosan vét; 2. aki háború idejében a kormánynak az állam biztonsága érdekében kibocsátott valamely rendeletét szándékosan megszegi. 12. A koreai büntetőtórvénykönyv tervezete franczia kiadásban is megjelent. (The Séoul Press-Hodge & Co. 1904.) A törvénykönyv, — mint a fordító az előszóban megjegyzi — a kóreai törvények ujabb gyűjteményét foglalja magában. A tervezet a büntetőjogon kívül a perrendet, magánjogot is felöleli, továbbá etikett- és kultusz-szabályokat is tartalmaz ; de nélkülözi az európai modern törvénykönyvekben megszokott rendszerességet; az anyag egyes részei különböző helyeken vannak szétszórva, egyes büntető cselekmények az általános részben tárgyaltatnak. Az I. könyv a büntetőtörvény alkalmazására vonatkozó általános szabályokat (többek között a perrendre, a czeremóniákra, czimekre, a büntetéseknek a sértett rangja szerint való fokozataira való rendelkezéseket ismerteti), a II. könyv a büntetendő cselekmények beosztását, a visszaesést, kísérletet, részességet stb. állapítja meg; a III. könyv a büntetések alkalmazására vonatkozó általános szabályokat és a büntetések különböző nemeit tárgyalja; a IV. é3 V. könyv pedig az egyes büntetendő cselekményekről szól, melyek kö/ött aránylag nagyszámmal vannak a hivatali, valamint a vallás elleni bűncselekmények. 13. A hajótulajdonosok kártérítési kötelezettségéről szóló, az angol parlament ezen egyik legújabb alkotása 1906. évi január hó 1. napján fog életbelépni „The Shipoivner's Negligence (Bemedies) Act 1905." czimmel. Voltaképen nem egyéb ez a törvény, mint az e kérdésben már régebben, a Victoria-éra alatt hozott két törvénynek (57 és 58 Vict. c. 60 és a 60 és 61 Vict. c 37) módosítása. Törvényünk első szakasza preventív intézkedéseket foglal magában. Oly irányú feljelentésről van itt szó ugyanis, mely kártérítési kötelezettséget kér megállapittatni valamely hajó tulajdonosaival szemben oly testi sérülések esetén, — ide értve a véletlen baleseteket is — melyeket vagy maga a hajótest okozott, vagy a sérült Anglia bármelyik kikötőjében akár a hajón, akár a hajóban, vagy a hajó mellett szenvedni volt kénytelen a hajó tulajdonosának valamely helytelen intézkedése, hanyagsága vagy vétkes mulasztása folytán. De nem csupán a hajótulajdonosnak, hanem a kapitánynak, a hajó tisztjeinek, vagy a legénységnek, vagy hajótulajdonosok alkalmazásában álló bármely más egyénnek hasonló mulasztása is képezheti a feljelentés tárgyát, sőt előidézheti az e törvényben szóban levő testi sérülést a hajófelszerelés fogyatékossága is. Amidőn tehát a feljelentés a fenti okok által előidézett testi sértés tárgyában adatik be, bármikor, midőn a kérdéses hajó Angliának vagy Irlandnak valamelyik kikötőjében, vagy folyóján és pedig azok partjaitól legfeljebb három angol mértföldnyi területen horgonyoz : bármelyik angol bíróság, amennyiben az általa alkalmazott szakértő véleménye valószínűvé teszi a hajótulajdonos kártérítési kötelezettségének fenforgását és a