Magyar jogász-újság, 1906 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1906 / 8. szám - Alkotmányváltoztatás és alkotmányátalakulás - A modern színházjog. [Rövid összefoglaló]

8. BZ. Magyar Jogász-Ujság 133 ginéi is nagyobb mérvben foglalkoztatta. A budapesti ügyvédi kör tette magáévá a kérdést elismerésre méltó buzgósággal. A szocziális szükségletek azonos nyilvánulását bizonyítja az, hogy ugyanezen időben e kérdéssel a frankfurti ügyvédi kamra is foglalkozván, nem mindennapi határozatot is hozott. E határozat, amely talán meghozza a várt és a szegényvédelem kérdésében haladást jelentő gyümölcseit is, a visszaéléseknek is kétségtelenül hatalmas kaput fog nyitni. Ezen határozat szerint ugyanis minden frankfurti ügyvédnek szabad belátására bizatik az, hogy a szegény sorsú jogkereső közönségnek bizonyos meghatározott értekezési órákat jelöljön meg s ezt czimtábláin is feltüntethesse. Mintha csak látnánk a kiáltó ügyvédi czimtáblakat, melyek az ismeretes orvosi reklámtáblákhoz hasonlóan, azon kétes értékű felírást tartalmazzák „szegényeknek 8—9 ig ingyen*. Kétségtelen, hogy korunk ügyvédjeinek szocziálisnak kell lennie ! De a frankfurti példával semmiképpen sem értünk egyet. JOGÉLET. -•- Alkotmány változtatás és alkotmányátalakulás czimen dr. Jelűnek György heidelbergi tanár a bécsi jogászegylet teljes ülésében érdekes előadást tartott, melyben mindenekelőtt preczizirozta az alkotmányváltoztatás és az alkotmányátalakulás fogalmait ; az előbbit az akaratból folyó szándékos cselekmények idézik elő, az utóbbi ellenben olyan cselekmények következménye, amelyeknek czélja nem ezen változás előidézésére irányult. Az alkotmányra vonatkozó törvények megváltoztatása éppen ugy történik, mint minden más törvény megváltoztatása : t. i. vagy teljesen hatályon kivül helyeztetnek, vagy másképpen szövegeztetnek, vagy pedig későbbi ellentétes törvények alkotása folytán hatályukat vesztik. Interpretálás folytán is sokféle módosítás következhetik be. Ha bíráknak a törvények anyagi alkotmányossága fölött kell ítéletet mondaniok, akkor tényleg a törvényhozó szerepét játszák, amint ezt Amerika példája is bizonyítja. Az alkotmányok éleiében rendkívül nagy szerepet tatszik a „necessitás", mint jogalkotó hatalom, még pedig nemcsak akkor, amikor az államok életében döntő fordulatok következnak be, hanem normális állami élet folyamán is. A legfelsőbb állami szervek kompetencziája mindig kizárólagos jogokkal való felruházásban nyilvánul. Az uralkodó szabadon választja minisztereit; az uralkodó pártból vagyis a többség soraiból választja őket; a miniszterek bármikor kérhetik felmentésüket ; kötelezve érzik magukat a lemondás benyújtására, ha a képviselőház bizalmatlanságot szavaz nekik. Ha ez a dolgok rendje hosszú évek során át, uj jog keletkezik-e ebből ? Angliában konvenczionális alkotmányos szabályokat ismernek, megkülönböztetésül az alkotmányjogi törvényektől. Ezek a szabályok nem a kényszeritő jog erejével, hanem csak a változó jog jellegével birnak, mely a mindenkor változó politikai viszonyokhoz alkalmazkodik. Ausztriában a miniszterelnöki állás, mely csak a tisztviselők illetményeiről szóló törvényben van felemlitve, nem törvényes intézmény, az összminiszterium intézménye sincsen alkotmányjogilag szabályozva és lételét csak a diszpozitiv jognak köszönheti, melynek alapja a császár azon jogán, hogy minisztereket nevezhet ki, valamint a miniszteri felelősségen alapul. Ha ily módon az államhatalom gyakorlásának módja folytán az alkotmány átalakul, felvetődik az a kérdés, vájjon az a körülmény, hogy az államhatalommal járó jog állandóan nem gyakoroltatik, megszüntetheti-e ezt a jogot. Erre a kérdésre csak tagadó választ lehet adni, mert az állami felségjog nem évülhet el. Nagyon tanulmányosak azok az alkotmányátalakulások, melyek az állam hirtelen megváltoztatása nélkül a meglevő államrend teljes megsemmisülését és az állam újjáalakítását idézik elő. Az alkotmányok ilyen lassú elhalásának tanával eddig még csak keveset foglalkoztak. Az alkotmányok elpusztulhatnak, ha intézményeik oly mélyre sülyednek, hogy senki sem vágyódik utánuk. A római comitia intézményét senki sem törülte el ; maga tünt az el az éjjeli homályban. A mult ilyen példái óvnak bennünket, hogy az emberi intézmények állandóságában ne bizzunk túlságosan. A legkülönbözőbb okok idézték elő a parlament hatalmának hanyatlását Amerikában, Angliában és a kontinensen. És itt felmerül az a fontos kérdés, milyen alkotmány átalakulásokat idézhet elő a parlamentárizmus állandó hauyatlása. Ha a fennálló viszonyokat szemléljük, azt látjuk, hogy régen elmúlt az az idő, amikor a parlamenti szószék volt az egyedüli hely, ahonnan a kormányokra befolyást lehetett gyakorolni. A sajtó, hírlapok, egyesületek, gyülekezetek, vállalkozók és munkások szövetkezései, pártszervezetek mind befolyást gyakorolnak az állam kormányzására a parlamenti vezérek megkerülésével. Tagadhatatlan tehát, hogy tényleg létezik a népből kiinduló kezdeményezés, habár még nincsen is jogi formákba foglalva. A képviselet nélküli nép ezen ujabb időben keletkezett hatalma némely államban már is elismertetett alkotmányjogi intézmények által. Mennyire és mily módon alakulhat ez ki, azt a jövő fogja megmutatni. De abban a tényben, hogy a parlamentek fölött, az ujabb kor ezen mesterséges alkotásai fölött, az állam kizárólagosan elpusztíthatatlan és örökkévaló kétrendbeli hatalma, a kormány és nép egymással közvetlenül szembe kerülnek, rejlik a leghatalmasabb alkotmányátalakulás csirája. modern szinházjog. E czimen értekezett a bécsi jogászegylet ülésében dr. Opet kiéli egyetemi magántanár, aki az érvényben levő szinházjog ismertetése révén annak reformját sürgeti. Ami a nyilvános színházi jogot illeti, Francziaországban ez idő szerint a színházi szabadság, Ausztriában ellenben ennek az ellenkezője uralkodik. A középhelyet Németország foglalja el. Az osztrák rendszer a mivelődés egyik mérhetlen jelentőségű tényezőjét a hatóság jóindulatának vagy rosszakaratának szolgáltatja ki. De a szabadság rendszerének is meg vannak a maga hátrányai. Olyan vállalkozók kerülnek felszínre, akik csak az üzleti szempontot tartják szem előtt; a színházak gombamódra elszaporodnak, viszont sok vállalat a színészek nagy kárára tönkre megy. Az a tervezet, amelyet dr. Ofner Burckhard előmunkálatai nyomán az osztrák képviselőházban benyújtott, azt a követésre