Magyar jogász-újság, 1905 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 3. szám - A házasságon kivül született gyermekek viszonyai és a Tervezet

3. sz. Magyar Jogász-Ujság 57 sen vagy közokiratban tőle fogantatottnak elismerte, mig a B. G. B. itt csak közokiratban való elismerésről szól. Lényeges eltérés van azonban három dologban a Tervezet és a B. G. B. intézkedései közt. 1. A Tervezet 345. §-a kimondja, hogy az anyát megilleti a gyermek feletti szülői jog, mig a B. G. B. 1707. §-a ép az ellenkezőt mondja ki. 2. A Tervezet 347. §-a lehetségessé teszi, hogy az atya bizonyos esetekben a gyermek személyére vonatkozólag szülői jogokat gyakoroljon, erről pedig a B. G. B. nem szól. 3. Nincs végül a Terrezet 357. §-ának, mely felsorolja azon eseteket, melyekben a nő a teherbe ejtőtől kártérítést követelhet, megfelelő intézkedés a a B. G. B.-ben. XXI. A Tervezet eltér a mai jogállapottól a következőkben. 1. A házasságon kivül nemzett, de utóbb nem törvényesített gyermekek felett a mai jogállapot szerint az atya atyai hatalommal nem bir. Ezzel szemben a Tervezet 347. §-a szerint, ha a gyermek anyja meghalt, vagy, ha a gyámhatóság az anyának a gyermek személyére vonatkozó szülői jogát korlátozta, felfüggesztette, vagy megszüntette, az atya pedig a gyermeket az anyakönyvvezető előtt személyesen, vagy közokiratban elismerte s őt eltartani és nevelni kész is, képes is : akkor a gyermek személyére vonatkozó szülői jog az anya helyett a gyermek anyai rokonainak és gyámjának megelőzésével az apát illeti és vele szemben a gyám a gyermek személyére nézve csak az ellenőrző gyám jogkörével bir. 2. A mai jogállapot szerint alaposan vélelmezhető lévén, hogy a gyermek betöltött tizenkét év után magát saját keresményéből eltartani képes (! ?), a házasságon kivül született gyermek részére tartásdíj csak ezen kor betöltéséig állapitlatik meg. Ellenben a Tervezet 350. §-a szerint a tartás a gyermeknek tizenhat éves koráig jár, sőt amennyiben a gyermek még e kor elérése után is rászorulna, az atya kötelezettsége a gyermek teljpskoruvá váltáig tart, hacsak a gyermek korábban szert nem tesz arra, hogy a maga erejéből megélhessen. 3. A Tervezet 349., 351. és 353. §-ai a tartásra nézve néhány, a magyar magánjogban ismeretlen szabályt mondanak ki. így azt, hogy a gyermek nem „szükséges", hanem „illő" tartásra tarthat igényt; hogy a tartás a gyermek szükségleteinek és az atya anyagi viszonyainak változásához képest mérsékelhető, vagy emelhető, de az többre nem rúghat, mint amennyivel törvényes gyermekének tartoznék az apa; hogy a tartás lejárat e őtti megfizetése nem menti fel az atyát a tartás később való szolgáltatásának kötelezettsége alól; hogy az örökösök a tartás kötelezettségét megválthatják oly összeggel, a i mdyet a gyermek a hagyatékból köteles részül követelhetne, ha atyjának törvényes gyermeke volna. 4. A gyermektartáson kivül a mai bírói gyakorlat szerint a nő a férfi ellen bármi más igénynyel csak csábítás, vagy büntetendő cselekmény esetén léphet fel. Ellenben a Tervezet 354., 356, és 357. §-a szerint az atya tartozik fizetni a tartáson kivül: a) a gyermek temetési költségét, amennyiben a gyermek hagyatákából I az ki nem kerül; b) a szülés költségét, az anya élelfentartásának a szülést követő hat hétre való l költségeit a terhesség és szülés következtével felmerült egyéb kiadásait, még pedig az anya I a rendesnél nem nagyobb ilynemű költségeket követelheti, tekintet nélkül arra, hogy volt-e és mennyi volt a tényleges kiadása; c) kártérítést. Utóbbira vonatkozólag a Tervezet 357. §-a azt mondja: „Kártérítést követelhet a nő attól, aki teherbe ejtette, ha a szülés következtében munka, vagy keresetképtelenné vált. Kártérítést követelhet a nő, kit jegyese teherbe ejtett." 5. A gyermek születése előtt a mai jogállaJ pot szerint az apa ellen nem lehet fellépni, Ellenben a Tervezet 359. §-a szerint azt, aki a körülményeknél fogva a születendő gyermek j atyjául vélelmezhető, az anya, vagy törvényes képviselője, vagy a méhmagzat részére kirendelt ! gondnok kérelmére és anélkül, hogy a követelés ! veszélyeztetését igazolni kellene, még a lebetegedés előtt ideiglenes birói intézkedéssel kötelezni lehet arra, hogy a szülésnek és az anya hat heti és a gyermek három havi eltartásának költségét a szülés megtöiténtével az anyának vagy a gyermek gyámjának azonnal fizesse ki. A megfelelő összeget a kötelezett a fizetés kötelezettségének beálltáig birói letétbe helyezéssel addig is biztosítani köteles. 6. A judikatura a nőt tartási keresetével csak feslett életmód esetén utasítja el. Azonban magából abból a körülményből, hogy az anya I a fogantatás időszakában többekkel közösült, a feslett életre következtetni nem lehet. Evvel szemben a Tervezet 360. §-a azt mondja : a gyermek atyjául az tekintendő, ki a fogantatás időszakában az anyával közösült, kivéve, ha a fogantatás időszakában az anya mással is közösült. XXII. „A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének további tárgyalását előkészítő főelőadmány és a tervezetre vonatkozó bírálati anyag III. kötet. Budapest, 1904." a Tervezet álláspontjától következőkben tér el: 1. Kimondja, hogy azon házasságon kivül született gyermek, kit atyja az ő törvényes képviselőjével kötött és gyámhatóságilag jóváhagyott szerződésben magáénak elismert, atyja nevét viseli, atyjától ép ugy követelhet tartást, mintha házasságon belül született gyermeke volna, azon | eltéréssel, hogy az atya eltartási kötelezettsége