Magyar jogász-újság, 1905 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 2. szám - Semmisség és megtámadhatóság

2. sz. Masyar Jogász-Ujság 33 Semmisség és megtámadhatóság.*) A semmisségtől teljesen különbözik a megtámadhatóság. I Megtámadhatóság ugyanis akkor forog fenn, midőn az objektív jog által érvényesnek elismert szerződés az egyik fél által érvényteleníthető. A megtámadható szerződés tehát eredetileg érvényes és csakis az egyik fél kezdeményezése j folytán válik érvénytelenné. A megtámadhatóságot ugy a német ptk., j mint a tervezet ismeri. A. D. B. Gb. §. 142. Abs. L : »Wird ein anfechtbares Rechtsgescháft angefechten, so ist j es als von Anfang an nichtig anzusehen.u Tervezet 999. §.: „Megtámadható szerződési j nyilatkozat a megtámadás folytán visszahatólag hatályát veszti." Ahhoz ugyanis, hogy egy jognyilatkozat egy érvényes és minden tekintetben kifogástalan, s igy meg nem dönthető jogügyletet létesítsen, szükséges, hogy ezen jognyilatkozat a jogalany tényleges akaratát fejezze ki, vagyis kell, hogy az akarat és az akaratnyilvánítás egymással összhangbanlegyenek. Ezen összhang pedig csak akkor léte- ! zik, ha az akarat merőben mint a személy belső meggyőződésének külső megvalósulása jelentkezik, vagyis, ha az akarat minden emberileg felismerhető külső tényezőtől és befolyástól ment. Az akarat és a akaratnyilvánítás közötti összhangot megzavarják a tévedés, a megtévesztés és a kényszer. Ezen esetekben tehát a jogügylet egyik lényeges kelléke, a jogi értelemben vett szabad akarat hiányozván, a szerződés azon fél részéről, kinél az akarat szabadsága korlátozva van, vagyis a tévedő, a megtévesztett, illetőleg kényszerített által érvényteleníthető. A szerződés érvénytelenítése az által történik, hogy az arra jogosított fél az eredetileg érvényesen létrejött szerződést a fent felsorolt okok, vagy azok egyike miatt is megtámadja. Megtámadható tehát a szerződés azért, mert az egyik szerződő fél a szerződés megkötésekor tévedés, megtévesztés, vagy kényszer miatt nem nyilvánította valódi akaratát. A szerződés megtámadása, természetesen a mint azt már j fentebb láttuk, csakis a tévedő, a megtévesztett, illetőleg a kényszeritett fél részéről történhetik. A Code Napóleon egész határozottan kimondja, hogy tévedés, megtévesztés és kényszer esetében a szerződés nem semmis, hanem érvényteleníthető, vagyis keresettel megtámad- ! ható. Code Nap. art. 1117.: La convention contractée par erreur, violence ou dol n'est point nulle de plein droit; elle donne senlement lien á une action en nullité ou en rescieron. ') Elftzó közleményt 1. III. évf. 18/14. számban. A tévedés egy konkrét ténykörülmény tekintetében való helytelen képzet, vagyis az öntudatnak azon állapota, melyben egy ténykörülménynek valódi képzetét egy valótlan képzet eltakarja, illetőleg kizárja. A tévedés tehát a helyes képzet hiánya, vagyis az akaratnyilvánításnak a valóságnak meg nem felelő képzete egy ténykörülmény tekintetében, mely szerint az akaratnyilvánitó fél valamit akarata gyanánt fejez ki, amit azonban tényleg nem akar. Lehetséges azonban azon eset is, hogy képzet egyáltalán hiányzik, mely esetben nem tévedés, hanem tudatlanság forog fenn. A tévedésnél tehát létezik egy képzet, de ez a valóságnak meg nem felel, a tudatlanságnál ellenben képzet egyáltalán nem létezik. A kettő azonban jogi szempontból teljesen egy megítélés alá esik. Ezen hiányos állapot létezése mindig azon személy szerint Ítélendő meg, kire a jogviszony közvetlenül vonatkozik, vagyis aki tévedett. A tévedés tehát, mint a képzet helytelen volta, a jogi értelemben vett szabad akaratot kizárja, minek folytán ezen akarat nyilvánítása sem lehet érvényes. L. 20. de aqua et pluv. (39. 3.) nulla enim voluntas errantis est." A tévedés azonban csak akkor zárja ki az akarat érvényességét, ha ténykörülményre vonatkozik „facti error". Sőt, csakis egy lényeges ténykörülmény tekintetében való tévedés dönti meg az egész jogügyletet. A jogszabályokban való tévedés, vagy ezek nem tudása „juris error seu ignorantia" az akarat érvényességét nem korlátolja. Regula est juris quidem ignorantia cuique nocere facti vero ignorantia non nocere." A ténybeli tévedés ezen előnyös kezelésének az oka abban keresendő, hogy gyakran nagyon nehéz, sőt lehetetlen a tévedést elhárítani. Ezen alapul mindenekelőtt azon igen természetes korlátozás, hogy a tévedés nem használhat annak, akit e tekintetben nagyfokú gondatlanság, illetőleg hanyagság: „negligentia summa vei crassa" terhel. Tévedés miatt a franczia jog szerint a szerződés csak akkor támadható meg, ha a tévedés a szolgáltatás tárgyát képező dolog állagára vonatkozik : „error is substantia". Code Napóleon art. 1110.: „L'erreur n'est une cause de nullité de la convention que l'orsqu'elle tömbe sur la substance mérne de la chose qui en est l'objet." A személybeni tévedés miatt ellenben a szerződés szabályszerint nem támadható meg. Kivételkép azonban a személybeni tévedés is képezheti a megtámadás alapját, de csak azon esetben, midőn a meghatározott személy, a szerződés lényeges kellékét képezi. Code Nap. art. 1110. 2. mond.: „Elle n'est point une cause de nullité lorsqu'elle ne tömbe