Magyar jogász-újság, 1905 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 1. szám - Magyar döntvénytár

1. BZ. Magyar Jogász-Ujság 29 — Balesetbiztosítási törvény Belgium­ban. A kamara és szenátus megszavazta a baleset­biztosítási törvényt, mely a tervezettől sok tekintetben eltér. Többek között felemlítendő, hogy a mezőgazdasági és kereskedelmi telepek munkásait is belevonták a bal­eset ellen való biztosításba, ha az illető üzem háromnál több munkást foglalkoztat. A kártérítési időt két hétről egy hétre szállították le; egy hétnél hosszabb munka­képtelenség esetében a járandóságok a biztosítottat a balesetet követő naptól kezdve illetik meg. A hátrama­radottakat megillető évi járadék a balesetet szenvedett utolsó évi bérének 25 százalékáról 30 százalékra emel­tetett. Egy fél évig a munkaadó tartozik az orvost és a gyógyszereket fizetni. Az általános kötelező biztosítást a kormány ellenzése folytán elejtették, de sikerült a törvénybe az indirekt biztosítási kötelezettséget felvenni. Azok a munkaadók ugyanis, akik munkásaikat egyálta­lában nem biztosítják, kötelesek biztosítéki alapot léte­síteni, amelyből a fizetésre kötelezett munkaadó fizetés­képtelensége esetében a munkások nyugdiját fizetik. Ámbár az uj törvényben megállapított évi járadékok kisebbek a német törvény által megállapított járadékok­nál, a most hozott törvény, tekintettel az eddigi állapo­tokra, nagyfontosságú haladást jelent. Megemlítendő, hogy a törvény létrehozásában a törvényhozás minden pártja közreműködött. — A svájczi törvénykönyv tervezetét a szövetségi tanács minden változtatás nélkül akként fo­gadta el, amint az az ankét tanácskozásai alól kikerült. A szövetségi tanács a tervezetet még június közepén az illetékes közeg, a szövetségi gyűlés elé terjesztette. Az országgyűlés két háza közül a nemzeti tanács, amely elé minden törvényjavaslat első sorban kerül, a javas­lat bírálatával egy huszonöttagu bizottságot bizott meg, amelynek dr. Huber tanár is tagja, aki egyszersmind a tervezetnek megalkotója is volt. Ezzel a törvénykönyv a parlamentáris megvitatás stádiumába került. Tárgya a személyjog, családjog, öröklési jog és dologjog. A még hiányzó részek — a kötelmi jog és az átmeneti intézkedések, — amelyekre vonatkozólag dr. Huber ta­nár tervezetei már szintén készen állanak, még az 1904­évben a szövetségi gyűlés elé lesznek terjesztendök. Irodalmi ismertetések. — Fritz Auer: Szociales Strafrecht. (Társadalmi Büntetőjog.)Előbeszéd a büntetőjog reformjához. München, C. H. Becksche Verlagsbuchhandlung 1903. 35. Lap. A büntetőjognak társadalmi feladatát tárgyaló be­vezető feitegések után a szerző a bűntettekre, a bünteté­sek nemére és a büntetések végrehajtására vonatkozó reformkivánalmakról értekezik. A szerző nyilvánvalóan nem kivánt többet nyújtani egy általános tájékozásra szolgáló vázlatnál, minek természetes következménye, hogy az adott reformtervezetek jórészben igen hiányo­san vannak megindokolva. így pl. azon helyen, hol a házasságtörés és vérfertőzés büntetésének eltörléséről szól, melyek szerző nézete szerint nem csupán az er­kölcstelenség ellen elkövetett bűncselekmények, hanem ezenfelül a családjog erkölcstelen megsértésének tekin­tendők. Kezdettől fogva el van hibázva azon kísérlete, melylyel a halálbüntetés nélkülözhetőségét igyekszik két oldalon keresztül bizonyítgatni A büntetések végrehaj­tásának fontos kérdését tárgyazó részek még egy váz­lat keretein belül is mélyrehatóbb fejtegetést érdemel­tek volna meg. — Fehérvári József: A házadó rövid ismertetése ós a házadó kiszámítási táblázata. Pesti könyvnyomda. 4 K. 1904. Kiválóan gyakorlati és nagy szaktudással s fáradt­sággal összeállított kézi könyvet irt a szerző, ki mint magy. kir. pénzügyi titkár, adófelügyelő helyettes szak­emberként valóban hivatott e tárgy ismertetésére. Ismer­teti röviden, ügyes összeállításban a házadót a székes­fővárosban, annak kivetési eljárási módját s a házadó utáni járulékokat s kivált házakra bekebelezett adósság érvényesítését s beszámithatását, továbbá a házadó fe­lebbezéseket s a házadó mentességeket. Végül majdnem nyolcz iven táblázatos kimutatásokat közöl, melyből bárki minden előtanulmány és számítás nélkül megtud­hatja, hogy mennyi házadót kell fizetnie'? Külön-külön ki van számítva 1000 koronáig minden egyes szám­mennyiség, azután minden ezer egészen százezerig. Figyelemmel volt a szerző arra, ha a ház adómentes, vagy adóköteles, ha a belső nagy körúton, Andrássy-uton s több olyan utcz-in fekszik, melynél fogva 30 évi kivéte­les adómentességgel bír s majd az első 15 év után tiz százalékos házadó alá tartozik, végül, ha Ó-budán van, amidőn mérsékeltebb adó alá esik. A bizonyos házbér­jövedelem után járó adó s járuléka egyenkint is, végül egy összegben is fillérre terjedő pontossággal van ki­számítva. Háztulajdonosokon és tisztviselőkön kivül házgondnokok, építészek, ügyvédek, házfelügyelők nagy haszonnal használhatják. Grecsák Károly, kúriai biró : Magyar dönt­vénytar. A Politzer Zsigmond és fia kiadásában meg­indult „Magyar törvénytár" czimü, nagyszabású vállalat­nak most megjelent III. kötete a végrehajtási és az örökösödési eljárásról, a bírói felelősségről, az ügyvédi rendtartás és a közjegyzői törvényről hozott felsőbiró­sági elvi jelentőségű határozatokat hozza Lallossevits János dr. táblai biró és Tatics Péter dr. kir. albiró, valamint Grecsák Károly főszerkesztő összeállítása nyo­mán. Már az első két kötet is tanúságot tett arról, hogy a szerkesztők jót és hasznosat nyújtanak. A Kúria és Táblák polgári, büntető és közjogi határozatain felül felvétettek a közigazgatási bíróság és minisztériumok minden fontosabb elvi jelentőségű határozatai, kiemel­tettek a vonatkozó törvényszöveg mellé (a jogeset meg­értését és alkalmazhatóságot felette könnyítő ujitás) csatoltatik a kivonatos jogeset és határozat. Ez által lehetővé válik, hogy a keresett jogelvre nyomban rá­találjunk. Könnyíti pedig ezen fáradozásunkat a helyes rendszerbe foglalás, továbbá csak oly jogesetek közre­bocsátása, melyek még ma is teljes hatályban fennálla­nak, végül ugy a törvényszakaszoknak az egyes lapok homlokán feltüntetett száma, mint a gondosan minden egyes jogi disciplináról külön-külön összeállított tárgy­mutató. Az első kötet a Kúria és Táblák, valamint a közigazgatási bíróságok teljes ülési döntvényeit és a határozattárba felvett határozatait ugy általánosságban, mint szakok szerint felosztva közli. Á második kötet a váltó- és csődügyekben hozott határozatokat tartalmazza a törvény teljes szövegével — minden egyes szakaszt külön-külön és ehhez beosztva a vonatkozó határozato­kat. Ugyanily előnyös beosztású a most megjelent III. kötet is. Ez a végrehajtási törvény, örökösödési eljárás, a birák és birósági hivatalnokok felelősségéről, az ügy­védi rendtartás és a közjegyzőkről szóló törvényre nézve hozott elvi jelentőségű határozutokat közli. Míg a teljes ülési határozatok elvi kijelentéseit szószerint közli, addig a többi határozatnál rendszerint a szerkesztők fogalmaz­zák az eset élén közölt birói döntés jogi lényedét, ami a könnyű megértést rendkívül megkönnyíti. A teljes munka ára csinos kiállításban és erős vászonkötésben 100 korona.

Next

/
Thumbnails
Contents