Magyar jogász-újság, 1905 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 1. szám - A kartellek és az uj orosz büntetőtörvénykönyv

1. sz. Magyar Jogász-Ujság 27 Ezen büntetőtörvénykönyv 242. §-a főképpen a kartellekre vonatkozik, de, sajnos, még mindig az „accapareur" és „affameur" rég elavult fogalmainak keretén belül mozog és ennélfogva a nebéz kérdést nem oldhatja meg kielégítően. Ez a törvényszakasz irott malaszt marad és soha sem lesz életképes. 3. Az uj büntetőjogi intézkedés jelentősége leginkább kiviláglik, ha összehasonlítjuk a régi orosz büntetőtörvénykönyv 913. és 1180. §§-aival; miért is előbb az utóbbiakat ismertetjük. A 913. §. czime : „Az élelmiszerek túlságos megdrágítását czélzó törvénytelen cselekményekről" és büntetendőknek mondja az e czélból való szövetkezéseket; az 1180. §. megállapítja ezen cselekmények tényálladékát és a büntetést. A kereskedők vagy vállalkozók minden szövetkezése, mely az élelmiszerek vagy egyéb, nélkülözhetlen szükséglet kielégítésére szolgáló áruk árának túlságos felemelését czélozza, büntetendő. Az árak túlságos leszállítása abban az esetben büntetendő, ha csak a behozatal megakadályozása czéljából és ily módon közvetve a drágulás előidézése czéljából történik. Ez az intézkedés a római kx Júlia de annona rendelkezésére (D 12, 48, 12, 1. §.) emlékeztet: „Eadem lege continetur, ne quis navem nautamve retineat aut dolo malo faciat, quo magis detineatur." Az értelmi szerzők 4—8 hónapi fogházzal a szövetkezésben résztvevők „a részesség mérve szerint" 3 héttől 3 hónapig terjedő fogházzal vagy 200 rubelig terjedő pénzbüntetéssel sújtatnak. Ha azonban a drágulás, mindennapi szükséglet czéljaira szolgáló árukban való hiányt idézett elő és ez a hiány közcsendháboritásra adott okot, az értelmi szerzők specziális jogok és privilégiumok elvesztésére és javítóintézetekben való elzárásra 1 év 4 hónaptól 2 évig terjedő időtartamban, a résztvevők pedig 4—8 hónapi fogházzal büntetendők. A régi orosz büntetőtörvény ezen rendelkezései az 1803. évi osztrák büntetőtörvénykönyv 227., 228. lkainak *) a mintájára készültek. A tettes és a részesek fokozatos büntetése, a minősítés, kik „rendzavarás" esetében, mint tudjuk, az osztrák törvényben fordulnak elő. Ha már most felvetjük a kérdést, vájjon a 913. és 1180. §§. beváltak-e a gyakorlatban, csak tagadólag válaszolhatunk. Mert eltekintve maguk a kartellek ellen való büntetőjogi beavatkozások lehetetlenségétől, a tilalom csak az élelmiszerekre és a mindennapi szükséglet czéljaira szolgáló árukra terjed ki. Élelmiszereknek az orosz törvényhozás csak a kenyeret, hust és szénát tekinti. Ezekre vonatkozólag azonban, eltekintve a spekuláczión alapuló, rövid életű „ring'-ektől, a kartelhrozás egyáltalában lehetetlen. De mik azok „a mindennapi szükséglet czéljaira szolgáló áruk?" Czukor, szén, vas, kőolaj — a mindennapi szükséglet czéljaira szolgáló áruk-e'? Az orosz czukorszindikátus által annak egyik tagja, Baskakowa asszony ellen indított híres perben az a nézet jutott kifejezésre, hogy azok a czikkek, amelyekre fogyasztási adó van kiróva nem tekinthetők a mindennapi szükséglet czéljaira szolgáló áruknak. Ilyképpen a formulázás nem eléggé sza*) Az egyesülésekről szóló 1870. évi törvénynyel hatályon kívül helyezve. batos volta (mely az uj büntetőtörvénykönyv 242. §-ának is egyik hibája) a birói beavatkozást egyszerűen lehetetlenné teszi. Be kell ismernünk, hogy még a franczia büntetőtörvénykönyv olyannyira kifogásolt 419. §-a is sokkal jobban van megszövegezve, amennyiben — az értékpapírok egyes nemeitől eltekintve — minden árura kiterjed és az árak leszorításának káros következményeivel is számol. Csakhogy a szövetkezés ténye egymagában még nem elegendő, mert a code pénal szerint a büntethetőség föltétele, hogy az áremelkedés vagy árcsökkenés tényleg bekövetkezett legyen. A 913. és 1180. §§. ismertetését azért bocsátottuk előre, mert az uj büntetőtörvénykönyv 242. §-a tulajdonképpen csak a régi rendelkezések javított kiadása. Ennek a körülménynek a megállapítása már egymagában is kellő indokul szolgálhat arra, hogy a kartelltilalomnak az uj orosz büntetőtörvénykönyvben foglalt szövegezéséről kedvezőtlen Ítéletet mondjunk. Hiszen a kartellek üldözését Oroszországban alig ismerik, a büntető törvényhozás fegyverei teljesen erőtlenek. Ez kedvező lehet a kartellek fejlődésére, de ha a törvényhozás kedvezni akar a kartelleknek, ha nem bizik a büntetőtörvényben — mire valók akkor az ügyetlenül megszövegezett szankcziók, amelyek senkinek sem használnak és senkinek sem ártanak ? Hiszen Oroszországban eddig méy nem tudnak többről, mint két vagy három büntetőperről a kartellek ellen. És ami még érdekesebb, a hatóságoknak nem is volt okuk a kartellek ellen az ügyészség segítségét igénybe venni. Nem is teszik ezt sohasem. Amikor a szénszindikátus 1899/1900-ban Lengyelországban óriási mérvben emelte az árakat, a varsói kormányzó egyszerűen rendőri felügyelet alá helyezte a szénkereskedőket és közigazgatási uton kiszabandó büntetés terhe mellett kötelezte őket a hatóság által megállapított árak betartására. A varsói lapok akkor a büntetőper megindítását követelték a „szénbárók" ellen. De hát elintézték a dolgot az ügyész és az 1180. §. nélkül is. Ugy hiszszük, hogy az uj büntetőtörvénykönyv hatálya sem fog ezeken az állapotokon változtatni. 5. Az uj orosz büntetőtörvénykönyv 242. §-a igy szól; „Az a kalmár vagy vállalkozó, aki ugyanolyan áruval kereskedő más kalmárral vagy vállalkozóval szövetkezve, élelmiczikkek vagy más, a mindennapi szükségletek czéljaira szolgáló áruk túlságos áremelkedését okozza — fogházzal büntetendő. Ha a bűnös a község lakosságának ezen áruk hiánya folytán beállott szorult helyzetét kiaknázta, fogházzal — melynek tartama három hónapnál rövidebb nem lehet — büntetendő, Az ezen szakasz első bekezdésében megállapított büntetéssel büntetendő az a kalmár vagy vállalkozó, aki élelmiczikkek vagy más, a mindennapi szükségletek czéljaira szolgáló áruk túlságos áremelkedését okozta, ha a helység lakosságának ezen áruk hiánya folytán beállott szorult helyzetét kiaknázta." Ezen szakasz első és második bekezdése a tulajdonképpeni kartellekre vonatkozik. A harmadik bekezdés a szorult helyzet kiaknázásáról szól arra az esetre,