Magyar jogász-újság, 1905 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 20. szám - A biztosítási szerződésekről szóló osztrák törvénytervezet [4. r.]

380 Magyar Jogász-Ujság IV. évi. 75. §. Az épület biztosításának tárgyát vagy az egész épülét, vagy annak minden eléghető része, vagy az épületnek csak bizonyos alkatrészei képezhetik. Ellenkező megállapodás hiányában valamely épület biztosításánál az egész épület tekintendő biztosítottnak (építési érték biztosítása). 76. §. Az építési érték biztosítása mindenre kiterjed, ami az épület fennállásáht z szükséges, különösen az alapra, pinczére, keritésfalakra, menyezetekre, boltozatokra, lépcsőkre, padlókra, válaszfalakra, tetőzetre, továbbá az épület használatára szükséges, azzal szorosan összefüggő, a háztulajdonos tulajdonát képező felszerelésekre, úgymint ajtókra, ablakokra, redőnyökre, burkolatokra, kapuzatokra (portalékra), nem hordozható kályhákra és tűzhelyekre, egyéb nem hordozható fűtőberendezésekre, viz-, telefon- és villamoscscngeltyü-vezetékekre, világítási telepekre, felvonókra, vakolatra, homlokzat-diszitésekre, festésre, kárpitokra, keményfa-padlókra (parkettákra) és más hasonló berendezésekre is. Az építési érték biztosításában benfoglaltatik végül az épület művészi díszítése is, ha az épület lényeges alkatrészeibe szorosan be van illesztve és sértetlenül vagy az épület megsértése nélkül az épülettől el ne.n választható. 77. §. Valamely épület eléghető részeinek a biztosítása egyéb megállapodás hiányában a 76. g-ban felsorolt összes építési alkatrészekre vonatkozik, kivéve a falak, boltozatok és kőlépcsők tömör nyersfalazatát, de beleértve a padláson levő oromfalat, tűzfalat és kéményfalazatot. 78. §. A tetőzet biztosítása magába foglalja: a tetőszéket és annak fedését, az orom deszkaburkolatát és a padlásburkolatot, valamint az épületnek a padlásburkolat fölötti valamennyi alkatrészét, beleértve az épített kéményeket, tűz- és oromfalakat. A dőlt, pólyás és nádas gerendázat, ha kötőgerendákkal készült, a kötőgerendákkal együtt a tetőzethez tartozónak tekintetik. Az alépítmény összes részeinek, a falak kivételével való biztosítása magába foglalja az épületnek a padlásburkolat alatt levő mindazon részeit, melyek az épületnek építészeti alkatrészei. A falakra és kőlépcsőkre azonban a biztosítás nem terjed ki. Kizárólag a falak biztosítása az épület összes falaira terjed ki, kivéve azon falrészeket, melyek a tetőzet biztosításában benfoglaltatnak, valamint az alap- és pinczefalakat is; kiterjed ezenkívül a kőlépcsőkre is. 79. §. Ingók biztosítása egyes meghatározott tárgyakra, vagy több különös dolog meghatározott gyűjtő fogalmára (áruraktár, lakásberendezés, kiállítási tárgyak, marha-istálló stb.) irányulhat. Ez utóbbi esetben a biztosítás a kérdéses helyen (házban, lakásban, üzlethelyiségben, kiállítási helyiségben, istállóban stb.) levő mindazon tárgyakra terjed ki, a melyek ezen gyűjtőfogalom alá esnek és a közös elnevezéssel neveztetnek, bármely helyiségben vannak is és tekintet nélkül arra, vájjon a biztosítottnak vagy a vele közös háztartásban élő lakótársaknak vagy családtagoknak a tulajdonai-e ezek a tárgyak és hogy a biztosítás kezdetekor ott voltak-e már, vagy csak később jutottak-e oda. Értékpapírokra, szelvényekre, pénzre, üzleti könyvekre, okmányokra, iratokra, arany- és ezüst árukra, ékkövekre, igaz gyöngyökre és valódi csipkékre, aranyból és ezüstből való tárgyakra, nemkülönben az olyan tárgyakra, melyek kedvtelési (pretium affectionis), mii- vagy régiségi értékkel bírnak, a lakásberendezés biztosítása csak abban az esetben terjed ki, ha azoknak biztosítása iránt külön megállapodás történt. 80. §. A biztosító kártérítési kötelezettségére nézve az az érték mérvadó, melylyel a biztosított tárgyak közvetlenül a biztosított esemény beállta előtt bírtak, nevezetesen : a) épületeknél a forgalmi érték határain belül az újra való felépítésnek a helyi viszonyok szerint megfelelő költségei, levonva ezekből az idő és kopás folytán előállott értékcsökkenést; b) áruknál az előállítási vagy beszerzési ár, nyersanyagoknál, mezőgazdasági terményeknél, marhánál, stb.nél a napi vagy piaczi ár; c) gépeknél, szerszámoknál, házi bútornál és minden más használati tárgynál a beszerzési ár, levonva az idő, használat, rendszerváltozás, üzemszünetelés, divat vagy egyéb okok folytán előállott értékcsökkenést. 81. §• Ha a kártalanítási összeg az általános biztosítási feltételek vagy külön megállapodás folytán a megsérült épület újra való felépítésére vagy helyreállítására, vagy pedig tartozékainak kiegészítésére fordítandó, annak kifejezése csak akkor követelhető, ha a kártalanítási összegnek a rendeltetésszerű czélra való fordítása biztosítva van. A kártalanítási összegből beszerzett anyagok és tárgyak, amennyiben azok az épület újra való felépítéséhez vagy helyreállításához vagy pedig a tartozékok kiegészítéséhez szükségesek vagy felhasználtatnak, külön végrehajtás alá nem esnek. 82. §. • Az épület újra való felépítésére vagy helyreállítására vagy pedig a tartozékok kiegészítésére szánt kártalanítási összeg (81. §. 1. pontja) kifizetése, ha erre a czélra való felhasználásának biztosítása nélkül történt, a jelzáloghitelezővel szemben csak abban az esetben bir hatálylyal, ha a jelzáloghitelező arról a körülményről, hogy a kártalanítási összeg a rendeltetési czélra való fordításának biztosítása nélkül fog kifizettetni vagy egyáltalában nem az újra való felépítésre, helyreállításra vagy kiegészítésre fog fordíttatni, értesíttetett és ellentmondási jogára az értesítésben történt kitanitása ellenére az értesítés vételétől számított egy hónapon belül a kifizetés ellen ellentmondással nem élt. Ha az értesítés nem eszközölhető, a biztosító jogosítva van a kártalanítási összeget birói letétbe helyezni.