Magyar jogász-újság, 1905 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 1. szám - Törvényszéki pszikhológia és pszikhiátriai egyesület Hessenben

1. BZ. Magyar Jogász-Ujsag 19 könyvek tanulmányozása és általános emberismeret még korántsem elegendő. Azt a nézetet, mintha a büntető perrendtartás mai módszere továbbra is fentartható legyen, Mittermaier nem osztja. Ez a módszer nem felel meg az erélyes üldözés követelményeinek, nem védi meg eléggé a vádlott és a tanuk érdekeit és nem nyújt biztosítékot az igazság megtalálására. Ez a módszer a bizalmatlanság és körülményesség módszere, amelynek keretében a védelem még korántsem foglalta el azt a helyet, amely megilleti. Mittermaier a következő reformokat hozza javaslatba. Az ügyésznek meghatározott rendelkezési joga legyen a rendőrhatóság fölött; a feljelentésre vonatkozó összes előnyomozatot egyedül az ügyész foganatositsa titokban és lehetőleg személyesen. A vádirat pontonként sorolja fel a bizonyítandó körülményeket és a bizonyítékokat; a vád a íőtárgyalásig visszavonható legyen. A nyomozat befejezése után az összes iratok átadandók a védőneis, aki jóval korábban rendelendő ki, mint ahogyan ez most történik. A vizsgálati fogság korlátozandó. Az összebeszélés veszélye csak abban az esetben szolgálhat okul a letartóztatásra, ha a tanuk befolyásolására irányuló kísérlet stb. bizonyítást nyert. A vizsgálati fogság megengedhetőségének kérdése kontradiktorius eljárás során döntendő el. A vizsgálati fogság elrendelése esetében a védő és vádlott, ugy szóval, mint Írásban szabadon érintkezhessenek. A főtárgyalást előzőleg előzetes határnap tűzendő ki a bizonyítékok előadása czéljából. Sommer klinikai igazgató (Giessen) ,a vallomások lélektanára vonatkozó kutatások"-ról tartott előadást, oly kérdésről, mely a jogászokat nagymérvben érdekli. Fejtegetéseinek lényege a következő: Az emberi felfogás, emlékezet és vallomás átlagos helyességére vonatkozó dogmatikus nézeteket a lélektani kritika mostanában nagyon megingatta. Kezdik belátni, hogy minden emberi képzet és vélemény szubjektív körülményektől és okoktól függ. A tiszta tárgyilagosság fölötte ritka. A kritikai diagnosztika azonban eloszlatja a helyes vallomások lehetősége iránt táplált kételyt. A szó legtágabb értelmében vett hamis vallomások keletkezésének tanulmányozásánál a következő eszközök állanak rendelkezésünkre: klinikai és büntetőjogi esetek megfigyelése és kísérletek. A kísérletek abban állanak, hogy egy bizonyos egyén által egy bizonyos cselekményt vagy képet meghatározott ideig megfigyeltetünk és azután vizsgálat tárgyává tesszük, mily mérvben terjed ki az emlékező tehetség a látottak részleteire, miképen reprodukálja az elme azt, amit látott, hozzátold-e valamit stb. Sommer ezek után megkísérli a hamis vallomások különböző nemeinek rendszerbe foglalását. Megkülönbözteti a zavartelméjüek vagy pszikopatikus egyének hamis vallomásait, azután a gyűlöletből, boszuból vagy más hasonló okból eredő tudatos hamis vallomás tisztán kriminális formáját, amely büntetőjogilag a hamis esküben jut kifejezésre és harmadszor a normális lélektani tévedéseken, félreismerésen stb. alapuló hamis vallomásokat. Az első típushoz tartoznak azok az üldözési mániában szenvedő elmebajosok, akik nagy számban élnek közöttünk szabadon, anélkül hogy környezetük felismerné betegségüket ; ezek sok dolgot adnak az igazságszolgáltatásnak, amig az elmegyógyászat meg nem állapítja róluk, hogy pathológikus egyének Ide tartoznak továbbá az érzéki csalódásokban szenvedők, sok hisztérikus egyén, autoszuggestibilis hajlamokkal (az orvosok sexualis megvádolása jellegzetes tünet ezeknél), végre a gyöngeelméjüek erkölcsi defektusokkal. Ide sorozhatok azok az esetek is, amelyekben téves emlékezés (paramnesia) foglalja el a nem tudás helyét. Ilyen esetek főképen epileptikus egyéneknél, továbbá a fejet ért sérülések utan stb. fordulnak elő. Az előadó ezeket a bírósági praxis szempontjából oly fontos típusok illusztrálására saját tapasztalataiból merített pregnáns példákat is sorol fel, azután áttér a hamis vallomások harmadik csoportjára, az érzéki csalódások által befolyásolt vallomásokra. Az erre vonatkozó kísérletek gyakran meglepő eredménynyel jártak. Némelyek a kísérleteknek alávetett egyéneknek többé-kevésbé egyszerű képeket mutattak és majd rövidebb, majd hosszabb idő elteltével felhívták az illetőket, hogy írják le az annak idején látott képet. Mások bizonyos előre megállapított lefolyású cselekményeket (például veszekedést) figyeltettek meg a vizsgálatnak alávetett személyekkel, akiknek azután a látottakat és hallottakat el kellett mondaniok.*) Sommer egyszerű fényképfelvételeket vetített fehér falra és ezekről részint leírásokat készíttetett, részben az illető kép részleteire vonatkozó kérdéseket intézett a megvizsgálandó egyénekhez. Kísérleteinek számos eredményéről számol be és egyúttal a jelenlevőkkel is végzett kísérleteket, amelyekből kiderül, hogy minden embernél hiányos az észlelés képessége és hogy a tényleges észleletek a vallomástétel idejéig gyakori ós sokszoros átalakuláson mennek át. Nem pontos, téves, de optikailag érthető felfogást pótlások, a látottak részleteinek helytelen összekapcsolása mind szerepet játszanak a képzetek kialakulásánál. De az észleletek megtartása is számtalan egyéni ingadozásnak van alávetve és gyakran a hangulattól, indulattól, egészségi állapottól tügg. A reprodukczió tekintetében nagyon fontos továbbá az is, hogyan tesszük föl a kérdést. Az előadó tapasztalatai folytán a tudatos hamis eskü és a gondatlanságból eredő hamis eskü mellé hajlandó még a hamis eskü egy harmadik formáját, a nem gondatlanságból, jóhiszemüleg letett hamis esküt is sorozni. Az egyesület évenként két ülés megtartását tervezi, melynek tárgyai előadások, intézetek megtekintései és vitatkozások lesznek. A három tartományi városban az egyesület egy-egy fiókot szervezett, melynek élén három tag áll. Minden fiók maga állapítja meg további működési programmját. A fiókok felváltva készítik elő az általános gyűléseket- Az elöljáróság gyakorlati jogászokból és körorvosokból, illetve elmegyógyászokból áll. A legközelebbi gyűlést előkészítő rheinhesseni fiók elöljáróságának tagjai: Balser egészségügyi tanácsos, Horch ügyvéd és Schmidt főügyész, valamennyien Mainzból. . —W, — A lipcsei jogászegyletbenHoffmann György, birodalmi törvényszéki biró, a chequenek közgazdasági és jogi jelentőségéről tartott legutóbb felolvasást. — A berlini jogászegylet legutóbbi novemberi ülésén dr. Katz Edviu a birodalmi törvényszék joggyakorlatáról szabadalmi ügyekben értekezett. Különösen dicsérőle^ emlékezett meg a birodalmi törvényszék judikaturájáról nemcsak jogi, de technikai kérdésekben is. Az „újdonság" fogalmát a szabadalmi hivatal gyakorlatával ellentétben megállapította mindazon esetekben, amelyekben a szabadalmat az iparnak lényeges előmozdítása, fejlesztése indokolta, még akkor is, ha már létező ismert találmányok kombinácziójáról és alkalmazásáról volt szó. így például a N e r n s t lámpára szabadalmat adott, amelynek alapelvét pedig az orosz Jablochkoff már korábban értékesítette, de az ipari használhatóságot kizáró módon. Ép ugy szabadalmazta az A u e r í é n y t is. Technikailag tökéletes gépek előállításához régóta ismeretes mechanikai formák helyes alkalmazását is szabadalmazta a birodalmi törvényszék, így például a Schlick-féle négy czilinderes hajóerőgépet (Schiffskraftmaschine) a szabadalmi hivatal által két izben történt elutasítás daczára a birodalmi törvényszék szabadalmazta, mert még egy eddig el nem ért technikai haladást képviselt. A birodalmi törvényszék a jövőben is szükségképpen a legfelsőbb fórumot kell majd, hogy képezze szabadalmi ügyekben. Dr. E. — A berlini ügyvédegyesület novemberi ülésén Stranz J. igazságügyi tanácsos a birodalmi törvényszéknél működő ügyvédségről tartott felolvasást. A történeti visszapillantás után az előadó konstatálta, hogy a birodalmi törvényszéknél működő ügyvédek száma az " L. ehhez e rovatunkban a bécsi jogászegylet legutóbbi üléséről közolt ismertetésünket.