Magyar jogász-újság, 1905 (4. évfolyam, 1-24. szám)
1905 / 1. szám - A büntetési nemek reformjához
L2 Magyar Jogász-Ujság IV. évt. A mi büntetőtörvénykönyvünk nem ismeri a szabadságvesztésbüntetésnek e nemét; a büntető-perrendtartás azonban megengedi a lakáson való őrizet alá vételt, mint az előzetes letartóztatás, illetőleg a vizsgálati fogság kivételes helyettesitőjét. A büntető-perrendtartás 153. §-a kimondja ugyanis, hogy „Különös tekintetre méltó, kivételes esetekben a vádtanács a terhelt kérelmére, a kir. ügyészség és a vizsgáló biró meghallgatása után, ama feltétel alatt, hogy ezzel a fogvatartás czélja éppen ugy elérhető, megengedheti, hogy a terheltet az előzetes letartóztatásnak, illetőleg vizsgálati fogságnak, egy része, vagy egész tartama alatt lakásán őrizzék. E külön őrizet költségeit a terhelt köteles előlegezni és viselni." A törvénynek e kétségtelenül humánus intézkedése — mint az Indokolás vonatkozó szavaiból kitűnik — az 1843. évi javaslat 216. §-át vette mintául, mely szerint: „Áz elzárt, a bünvizsgálati fogházban tartatik ; a bünvizsgáló biró azonban a vizsgálat ideje alatt akármikor a vádlottnak kívánatára s költségére annak tulajdon lakásábani őrizését elrendelheti, ha ezáltal az eljárás czélját szinte biztossággal elérhetni," Mint büntetést alkalmazza a katonai büntetőtörvénykönyv és több külföldi kodeksz. Az 1855-iki katonai büntető törvénykönyv a vétségi büntetések között emliti. „A házi fogság —olvassuk az 56. §-ban — csak tisztekre, azokkal egyenrangú törzsfelekre, katonai tisztviselőkre, az előbb nevezetteknek feleségeire és gyermekeire, úgyszintén oly polgári személyekre alkalmazható, akik a nevezettekkel állásra és rangra nézve egyenlőknek tekintendők. A házi fogság büntetése őr felállításával vagy a nélkül mondható ki. A házi fogság arra kötelezi az elitéltet, hogy lakásából semmi ürügy alatt el ne távozzék. Az ez ellen vétőnek még hátralevő fogságidejét, valamint az ezen fogság-megszegés miatt esetleg rászabott büntetését (8 naptól 3 hóig terjedhető fogság, súlyosító körülmények esetén 6 hónapig terjedhető szigorú fogság, sőt altisztnél lefokozás, tisztnél elbocsátás; v. ö. 269. §. a) pont és 270. §.) a fogháznál kell töltenie." A külföldi töryényhozási munkálatok közül csak néhánynak felemlitésére szorítkozom. Az osztrák btk. 246. §-ában határozza meg a házi fogságot, mely csak vétségekre és kihágásokra és csupán mint az egyszerű Arrest helyettesitője szabható ki. „Ausser diesen beiden Graden des Arrestes (Arrest és strenger Arrest) kann auch auf Hausarrest, entweder gegen blosse Angelobung, sich nicht zu entfernen, oder mit Aufstellung einer Wache erkannt werden. Der Hausarrest verpflichtet den Verurtheilten, sich unter keinem Vorwande vom Hausezu entfernen, bei Strafe, die noch übrige Arrestzeit in dem öffentlichen Verhaftorte zu vollstrecken" A 262. §. a házi fogság alkalmazhatóságának feltételeit írja körül, mondván: „Ferner kann anstatt des Arrestes des ersten Grades Hausarrest verhángt werden, wenn der zu bestrafende von unbescholtenen Rufe ist und durch die Entfernung von seiner Wohnung gehindert würde, seinem Amte, seinem Gescháfte, oder seiner Erwerbung obzuliegen." A Boszniában s Herczegovinában életbeléptetett btk. is ily formában s feltételek között alkalmazza e büntetést; a vonatkozó 43. §. nem más. mint az osztrák btk. s a katonai btk. fent közölt szövegeinek összekombinálása. Az olasz btk. szintén beiktatja a büntetések sorába a házi fogságot, mint kivételes és kedvezményes büntetést, mely bizonyos esetekben a kihágásokra alkalmazandó elzárás (arresto) helyett állapitható meg. A 21. artikulus második bekezdése értelmében : „A biróság elrendelheti, hogy a nem visszaeső nők és kiskorúak, az elzárás-büntetést, amennyiben ez egy hónapot tul nem halad, lakásukon (nella loro abitazione) állják ki. Az előirt szabályok áthágása esetében az egész büntetés a rendes módon (azaz az e czélra szolgáló intézetben: negli stabilimenti a ciö destinati) hajtandó végre". A javaslat (23. art. 2. bek.) nemcsak a nőknek s a kiskorúaknak, hanem minden egy hónapnál nem hoszszabb idejű elzárásra itéltnek meg akarta adni e kedvezményt, amennyiben ezt a cselekmény körülményei indokolttá teszik s nem forog fenn visszaesés és pedig főleg azért, hogy a legcsekélyebb sulyu kihágások elkövetői elkerülhessék a letartóztatási intézetbe utalással járó szégyent. A svájczi kantonok közül Obwalden mint önálló büntetést szabályozza (4. art. 5. p.); a házi fogságra itélt eltiltatik attól, hogy lakását télen (november 1-től márczius lo-ig) este hat órától reggel hatig, az év egyéb szakaiban pedig este nyolcz órától reggel ötig elhagyja. Tessin büntetőtörvénykönyvének 17. articulusa megengedi, hogy a három napot meg nem haladó elzárásra itélt e büntetést kivételesen lakásán töltse ki. Zug kantonban az öreg s különös gondozást igénylő személyek megfelelő biztosíték mellett kivételesen szintén házi fogságra Ítélhetők (7. art.). Az európai btkvek közül tudtommal még a spanyol btk. ismeri a házi fogságot (nem szólva a katonai btkvekröl, melyeknek legtöbbje vagy mint rendes, vagy mint diszcziplináris büntetést szabályozza; v. ö. pl. a német katonai btk. 20., 23. és 80. §§-ot), de csak kihágások eseteiben, mint az egyszerű elzárás (arresto menor ; minimuma egy nap, maximuma 30 nap) enyhébb végrehajtási módját. Az Európán kivüli kódexek közül az 1890-iki kolumbiait említem fel, melynek 64. és 65. artikulusa szerint az elzárásra (arresto) itélt nők, öreg, törődött egyének s papok e büntetésüket házi fogságban tölthetik, ha biztosítékot adnak,