Magyar jogász-újság, 1905 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 1. szám - A büntetési nemek reformjához

L2 Magyar Jogász-Ujság IV. évt. A mi büntetőtörvénykönyvünk nem ismeri a szabadságvesztésbüntetésnek e nemét; a bün­tető-perrendtartás azonban megengedi a laká­son való őrizet alá vételt, mint az előzetes le­tartóztatás, illetőleg a vizsgálati fogság kivételes helyettesitőjét. A büntető-perrendtartás 153. §-a kimondja ugyanis, hogy „Különös tekintetre méltó, kivételes esetekben a vádtanács a ter­helt kérelmére, a kir. ügyészség és a vizsgáló biró meghallgatása után, ama feltétel alatt, hogy ezzel a fogvatartás czélja éppen ugy elérhető, megengedheti, hogy a terheltet az előzetes le­tartóztatásnak, illetőleg vizsgálati fogságnak, egy része, vagy egész tartama alatt lakásán őrizzék. E külön őrizet költségeit a terhelt köteles elő­legezni és viselni." A törvénynek e kétségtelenül humánus in­tézkedése — mint az Indokolás vonatkozó sza­vaiból kitűnik — az 1843. évi javaslat 216. §-át vette mintául, mely szerint: „Áz elzárt, a bün­vizsgálati fogházban tartatik ; a bünvizsgáló biró azonban a vizsgálat ideje alatt akármikor a vádlottnak kívánatára s költségére annak tulaj­don lakásábani őrizését elrendelheti, ha ezáltal az eljárás czélját szinte biztossággal elérhetni," Mint büntetést alkalmazza a katonai bün­tetőtörvénykönyv és több külföldi kodeksz. Az 1855-iki katonai büntető törvénykönyv a vétségi büntetések között emliti. „A házi fogság —ol­vassuk az 56. §-ban — csak tisztekre, azokkal egyenrangú törzsfelekre, katonai tisztviselőkre, az előbb nevezetteknek feleségeire és gyerme­keire, úgyszintén oly polgári személyekre al­kalmazható, akik a nevezettekkel állásra és rangra nézve egyenlőknek tekintendők. A házi fogság büntetése őr felállításával vagy a nélkül mond­ható ki. A házi fogság arra kötelezi az elitél­tet, hogy lakásából semmi ürügy alatt el ne távozzék. Az ez ellen vétőnek még hátralevő fogságidejét, valamint az ezen fogság-megsze­gés miatt esetleg rászabott büntetését (8 nap­tól 3 hóig terjedhető fogság, súlyosító körül­mények esetén 6 hónapig terjedhető szigorú fogság, sőt altisztnél lefokozás, tisztnél elbocsá­tás; v. ö. 269. §. a) pont és 270. §.) a fogház­nál kell töltenie." A külföldi töryényhozási munkálatok közül csak néhánynak felemlitésére szorítkozom. Az osztrák btk. 246. §-ában határozza meg a házi fogságot, mely csak vétségekre és kihágásokra és csupán mint az egyszerű Arrest helyettesi­tője szabható ki. „Ausser diesen beiden Graden des Arrestes (Arrest és strenger Arrest) kann auch auf Hausarrest, entweder gegen blosse Angelobung, sich nicht zu entfernen, oder mit Aufstellung einer Wache erkannt werden. Der Hausarrest verpflichtet den Verurtheilten, sich unter keinem Vorwande vom Hausezu entfernen, bei Strafe, die noch übrige Arrestzeit in dem öffentlichen Verhaftorte zu vollstrecken" A 262. §. a házi fogság alkalmazhatóságának feltételeit írja körül, mondván: „Ferner kann anstatt des Arrestes des ersten Grades Hausarrest verhángt werden, wenn der zu bestrafende von unbeschol­tenen Rufe ist und durch die Entfernung von seiner Wohnung gehindert würde, seinem Amte, seinem Gescháfte, oder seiner Erwerbung ob­zuliegen." A Boszniában s Herczegovinában életbelép­tetett btk. is ily formában s feltételek között alkalmazza e büntetést; a vonatkozó 43. §. nem más. mint az osztrák btk. s a katonai btk. fent közölt szövegeinek összekombinálása. Az olasz btk. szintén beiktatja a büntetések sorába a házi fogságot, mint kivételes és ked­vezményes büntetést, mely bizonyos esetekben a kihágásokra alkalmazandó elzárás (arresto) helyett állapitható meg. A 21. artikulus máso­dik bekezdése értelmében : „A biróság elrendel­heti, hogy a nem visszaeső nők és kiskorúak, az elzárás-büntetést, amennyiben ez egy hónapot tul nem halad, lakásukon (nella loro abitazione) állják ki. Az előirt szabályok áthágása esetében az egész büntetés a rendes módon (azaz az e czélra szolgáló intézetben: negli stabilimenti a ciö destinati) hajtandó végre". A javaslat (23. art. 2. bek.) nemcsak a nőknek s a kiskorúak­nak, hanem minden egy hónapnál nem hosz­szabb idejű elzárásra itéltnek meg akarta adni e kedvezményt, amennyiben ezt a cselekmény körülményei indokolttá teszik s nem forog fenn visszaesés és pedig főleg azért, hogy a legcse­kélyebb sulyu kihágások elkövetői elkerülhessék a letartóztatási intézetbe utalással járó szégyent. A svájczi kantonok közül Obwalden mint önálló büntetést szabályozza (4. art. 5. p.); a házi fogságra itélt eltiltatik attól, hogy lakását télen (november 1-től márczius lo-ig) este hat órától reggel hatig, az év egyéb szakaiban pedig este nyolcz órától reggel ötig elhagyja. Tessin büntetőtörvénykönyvének 17. articulusa meg­engedi, hogy a három napot meg nem haladó elzárásra itélt e büntetést kivételesen lakásán töltse ki. Zug kantonban az öreg s különös gondozást igénylő személyek megfelelő bizto­síték mellett kivételesen szintén házi fogságra Ítélhetők (7. art.). Az európai btkvek közül tudtommal még a spanyol btk. ismeri a házi fogságot (nem szólva a katonai btkvekröl, melyeknek legtöbbje vagy mint rendes, vagy mint diszcziplináris bünte­tést szabályozza; v. ö. pl. a német katonai btk. 20., 23. és 80. §§-ot), de csak kihágások esetei­ben, mint az egyszerű elzárás (arresto menor ; minimuma egy nap, maximuma 30 nap) eny­hébb végrehajtási módját. Az Európán kivüli kódexek közül az 1890-iki kolumbiait említem fel, melynek 64. és 65. ar­tikulusa szerint az elzárásra (arresto) itélt nők, öreg, törődött egyének s papok e büntetésüket házi fogságban tölthetik, ha biztosítékot adnak,

Next

/
Thumbnails
Contents