Magyar jogász-újság, 1905 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 12. szám - A kereskedelmi és ipari segédszemélyzet jogviszonyai, figyelemmel a bírói gyakorlatra és az ipartörvény reviziójára [4. r.]

12. sz. Magyar Jogász-Ujsag 241 tozó papok nyugdíjigényeit is a vallásalap elé­gíti ki (ex quo tales exreligiosi pensionem suum trahunt), méltányos tehát, hogy hátra­hagyott vagyonuk is ezt az alapot növelje. Inkább eljárási, mint anyagi jogszabály, végül az 1836 iki rendeletnek az a befejező részete, mely a vagyonkezelés részletes kérdé­seivel foglalkozva, kimondja, hogy a kezelők senkinek a hagyatéki részét ki ne adják egész­ben, bármily jogczimen is tartan ik erre igényt, akár egyházi, akár rokoni, akár s^egényjogon, a míg a hagyaték letárgyalva nincsen (e rata ecclesiarum, cognatorum et pauperum nullo sub praetestu integram partém . . . extradent.). Ha azonban a szegénysorsu rokonok pillanatnyi segítségre szorulnak, az esetben anélkül, hogy más jogosultak ez által rövidséget szenvedné­nek, illetőségük fele nekik kiadható (ad casum, quo per id proximis egenis consanguineis, citra inferendam aliis participantibus partibus in­juriam . . . momentosum alleviamen praestari quiret . . . medietatem ratae cognatorum sup­peditare possint). Dr. E. Nagy Olivér, egyetemi m. tanár, eperjesi ny. r. jogtanár. A kereskedelmi és ipari segéd­személyzet jogviszonyai, figyelemmel a birói gyakorlatra és az ipar­törvény revíziójára ,*) VIII. Az iparosnak tanoncza irányában követ­kező törvényes (1884 : XVII. t.-cz. 62. §) köte­lezettségei vannak: a) Azon iparágban, melyet üz, kiképezni, jó erkölcsre, rendre és munkásságra szoktatni. A kiképzés kötelezettsége mellett azonban a tanoncz csakis az iparüzlethez tartozó teendők­kel foglalkoztatható.1) b) Időt engedni s felügyelni arra, hogy a tanoncz vallása ünnepnapjain az isteni tisztele­tet látogassa. c) Tanonczát az iskolába járásra, ott, ahol tanonaziskola van, a tanoncziskolába való járásra szorítani. d) Ha a tanoncz az iparos háznépéhez tar­tozik, betegség esetében ápolásban részesíteni. Az ápolás az 1891: XIV. t -cz. megalkotása előtt itt azt jelentette, hogy az iparos a tanoncz gyó­gyításáról gondoskodni és az ezzel járó gyógyí­tási költségeket és orvoslási dijakat viselni volt köteles.2) A törvény ezen intézkedése időközben tárgytalanná vált, minthogy az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetében való segé­lyezéséről szóló törvény a betegsegélyző pénz­tárba való belépés kötelezettségét a tanonczokra ") Előző közleményt 1. a 3. számban. 1) Keresk. min. 1905. évi február 13-án. K. 51.34. sz. h. Közp. Ért. u. h. r. 1905. 71. 1. 2) Földmiv.-, ipar- s keresk. min. 1885. évi február 15. k. 4860. sz. h. (kereskedelmi gyakornokokra) és általában más olyan alkalmazottakra is kiterjesztette, kik be nem fejezett kiképzésük miatt bért, vagy fize­tést épen nem, vagy a szokásosnál csekélyeb­bet húznak (1891: XIV. t.-cz. 3. §). A tanon­ezok, gyakornokok és az imént említett alkal­mazottak után esedékes pénztári járulékot pedig — hacsak e tekintetben a szülővel, vagy a gyám­mal kötött szerződés másként nem intézkedik, — a munkaadó egészben sajátjából tartozik fedezni. (1891: XIV. t.-cz. 22. §). e) A szülőket, illetőleg a gyámokat és ha a tanoncz még iskolaköteles, a tanítót is a ta­noncz megbetegedéséről és egyéb őket érdeklő fontosabb esetekről értesíteni. Az iparos tanonczát csak az iparüzlethez tartozó munkáknál alkalmazhatja, cselédszolgá­latokra nem kötelezheti és tartozik felügyelni, hogy a tanoncz a háziak vagy segédek által ne bántalmaztassék (1884: XVII. t.-cz. 63. §). Oly tanonezok, kik életük tizennegyedik évét be nem töltötték, naponként legfeljebb tíz órai, kik a tizennegyedik évet már elérték, leg­feljebb tizenkét órai munkára kötelezhetők, az iskolában töltött időt is ideértve. Mindkét eset­ben azonban munkaközben délelőtt és délután fél-fél, délben pedig egy órai szünet tartandó és a tanonezok általában csakis oly munkára szo­ríthatók, mely testi erejüknek megfelel. Egyes iparágakra az iparhatóság az imént jelzettnél rövidebb munkaidőt is állapithat meg. (1884: XVII. t.-cz. 64. §.) E rendelkezés határain belül az ipartestülethez tartozó (kézműves) iparosok tanonczainak munkaidejére vonatkozólag az ipar­testület, — mely átruházott hatáskörben külön­ben is az elsőfuku iparhatóság teendőit látja el (1884: XVII. t.-cz. 127. §), — javaslatot ter­jeszthet a törvényhatóság elé, amely azt az ille­tékes elsőfokú iparhatóság és kereskedelmi és iparkamara meghallgatása után mint törvény­hatósági szabályrendeletet tárgyalja s hozzájáru­lása esetén jóváhagyás végett a kereskedelmi miniszterhez terjeszti (1884: XVII. t-cz. 140. §). Az ily módon alkotott szabályrendelet kötelező ereje kiterjed az ipartestület összes tagjaira. Éjjeli munkára, azaz esti kilencz órától reg­geli öt óráig tizenhat éven aluli tanonezok álta­lában nem alkalmazhatók ; oly iparágaknál azon­ban, melyek üzése éjjeli munka nélkül fennaka­dást szenvedne, az iparhatóság, — tekintettel a tanoncz testi fejlettségére, — megengedheti, hogy tizenhat éven aluli, de tizennégy évesnél nem fiatalabb tanonezok a törvényesen meg­szabott munkaóráknak legfeljebb felét éjjeli mun­kában dolgozzák le. (1884: XVII. t.-cz. 65. §). A tanoncz az iparosnak, illetőleg üzlet­vezető helyettesének a reája bízottakban enge­delmességgel tartozik és ha az iparos házában élelemmel és lakással láttatik el, tizennyolez éves koráig az ö házi fegyelme alatt áll. (1884: XVII. t.-cz. 66. §).

Next

/
Thumbnails
Contents