Magyar jogász-újság, 1905 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 12. szám - A kereskedelmi és ipari segédszemélyzet jogviszonyai, figyelemmel a bírói gyakorlatra és az ipartörvény reviziójára [4. r.]

12. sz. Magyar Jogász-Ujsag 241 tozó papok nyugdíjigényeit is a vallásalap elégíti ki (ex quo tales exreligiosi pensionem suum trahunt), méltányos tehát, hogy hátrahagyott vagyonuk is ezt az alapot növelje. Inkább eljárási, mint anyagi jogszabály, végül az 1836 iki rendeletnek az a befejező részete, mely a vagyonkezelés részletes kérdéseivel foglalkozva, kimondja, hogy a kezelők senkinek a hagyatéki részét ki ne adják egészben, bármily jogczimen is tartan ik erre igényt, akár egyházi, akár rokoni, akár s^egényjogon, a míg a hagyaték letárgyalva nincsen (e rata ecclesiarum, cognatorum et pauperum nullo sub praetestu integram partém . . . extradent.). Ha azonban a szegénysorsu rokonok pillanatnyi segítségre szorulnak, az esetben anélkül, hogy más jogosultak ez által rövidséget szenvednének, illetőségük fele nekik kiadható (ad casum, quo per id proximis egenis consanguineis, citra inferendam aliis participantibus partibus injuriam . . . momentosum alleviamen praestari quiret . . . medietatem ratae cognatorum suppeditare possint). Dr. E. Nagy Olivér, egyetemi m. tanár, eperjesi ny. r. jogtanár. A kereskedelmi és ipari segédszemélyzet jogviszonyai, figyelemmel a birói gyakorlatra és az ipartörvény revíziójára ,*) VIII. Az iparosnak tanoncza irányában következő törvényes (1884 : XVII. t.-cz. 62. §) kötelezettségei vannak: a) Azon iparágban, melyet üz, kiképezni, jó erkölcsre, rendre és munkásságra szoktatni. A kiképzés kötelezettsége mellett azonban a tanoncz csakis az iparüzlethez tartozó teendőkkel foglalkoztatható.1) b) Időt engedni s felügyelni arra, hogy a tanoncz vallása ünnepnapjain az isteni tiszteletet látogassa. c) Tanonczát az iskolába járásra, ott, ahol tanonaziskola van, a tanoncziskolába való járásra szorítani. d) Ha a tanoncz az iparos háznépéhez tartozik, betegség esetében ápolásban részesíteni. Az ápolás az 1891: XIV. t -cz. megalkotása előtt itt azt jelentette, hogy az iparos a tanoncz gyógyításáról gondoskodni és az ezzel járó gyógyítási költségeket és orvoslási dijakat viselni volt köteles.2) A törvény ezen intézkedése időközben tárgytalanná vált, minthogy az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetében való segélyezéséről szóló törvény a betegsegélyző pénztárba való belépés kötelezettségét a tanonczokra ") Előző közleményt 1. a 3. számban. 1) Keresk. min. 1905. évi február 13-án. K. 51.34. sz. h. Közp. Ért. u. h. r. 1905. 71. 1. 2) Földmiv.-, ipar- s keresk. min. 1885. évi február 15. k. 4860. sz. h. (kereskedelmi gyakornokokra) és általában más olyan alkalmazottakra is kiterjesztette, kik be nem fejezett kiképzésük miatt bért, vagy fizetést épen nem, vagy a szokásosnál csekélyebbet húznak (1891: XIV. t.-cz. 3. §). A tanonezok, gyakornokok és az imént említett alkalmazottak után esedékes pénztári járulékot pedig — hacsak e tekintetben a szülővel, vagy a gyámmal kötött szerződés másként nem intézkedik, — a munkaadó egészben sajátjából tartozik fedezni. (1891: XIV. t.-cz. 22. §). e) A szülőket, illetőleg a gyámokat és ha a tanoncz még iskolaköteles, a tanítót is a tanoncz megbetegedéséről és egyéb őket érdeklő fontosabb esetekről értesíteni. Az iparos tanonczát csak az iparüzlethez tartozó munkáknál alkalmazhatja, cselédszolgálatokra nem kötelezheti és tartozik felügyelni, hogy a tanoncz a háziak vagy segédek által ne bántalmaztassék (1884: XVII. t.-cz. 63. §). Oly tanonezok, kik életük tizennegyedik évét be nem töltötték, naponként legfeljebb tíz órai, kik a tizennegyedik évet már elérték, legfeljebb tizenkét órai munkára kötelezhetők, az iskolában töltött időt is ideértve. Mindkét esetben azonban munkaközben délelőtt és délután fél-fél, délben pedig egy órai szünet tartandó és a tanonezok általában csakis oly munkára szoríthatók, mely testi erejüknek megfelel. Egyes iparágakra az iparhatóság az imént jelzettnél rövidebb munkaidőt is állapithat meg. (1884: XVII. t.-cz. 64. §.) E rendelkezés határain belül az ipartestülethez tartozó (kézműves) iparosok tanonczainak munkaidejére vonatkozólag az ipartestület, — mely átruházott hatáskörben különben is az elsőfuku iparhatóság teendőit látja el (1884: XVII. t.-cz. 127. §), — javaslatot terjeszthet a törvényhatóság elé, amely azt az illetékes elsőfokú iparhatóság és kereskedelmi és iparkamara meghallgatása után mint törvényhatósági szabályrendeletet tárgyalja s hozzájárulása esetén jóváhagyás végett a kereskedelmi miniszterhez terjeszti (1884: XVII. t-cz. 140. §). Az ily módon alkotott szabályrendelet kötelező ereje kiterjed az ipartestület összes tagjaira. Éjjeli munkára, azaz esti kilencz órától reggeli öt óráig tizenhat éven aluli tanonezok általában nem alkalmazhatók ; oly iparágaknál azonban, melyek üzése éjjeli munka nélkül fennakadást szenvedne, az iparhatóság, — tekintettel a tanoncz testi fejlettségére, — megengedheti, hogy tizenhat éven aluli, de tizennégy évesnél nem fiatalabb tanonezok a törvényesen megszabott munkaóráknak legfeljebb felét éjjeli munkában dolgozzák le. (1884: XVII. t.-cz. 65. §). A tanoncz az iparosnak, illetőleg üzletvezető helyettesének a reája bízottakban engedelmességgel tartozik és ha az iparos házában élelemmel és lakással láttatik el, tizennyolez éves koráig az ö házi fegyelme alatt áll. (1884: XVII. t.-cz. 66. §).