Magyar jogász-újság, 1905 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1905 / 1. szám - A jogcselekmények hatálytalanításáról csődön kivül. [6. r.]

8 Magyar Jogász-Ujság IV. évf. de volt egy különálló követelési igénye (kölcsönkövetelési joga), melyhez csak az adós akaratából léphetett volna a zálogjog accessorium, illetőleg az erre vonatkozó kötelmi elkötelezés. Ezen félszegségén az 1871. július 25-iki osztrák általános telekkönyvi törvény 37. §-ának ily szövegezésével segített: „Die Vormerkung zur Erwirkung des Pfandrechtes findet nur dann statt, wenn sowohl die forderung alsauch der Rechts grund zum Pfandrechte hinlánglich bescheinigt ist." A Tervezet is tartalmazza eddigi jogunknak azt a szükséges reformját, mely szerint a zálogjogczim nélküli zálogjog előjegyzéseket a jövőre nézve lehetetlenné teszi. A Tervezet 541. §-a ugyanis „a jogváltozás törvényszerű előfeltételeinek* valószínűvé tételét kívánja meg, a 855. §. szerint pedig a jelzálogjog ügyleti szerzésének előfeltételét képezi, hogy a tulajdonos a jelzálogjog telekkönyvi bekeblezését megengedte. IX. A Tervezet további reformja annak a panasznak az elhárítására irányul, mely szerint a telekkönyvekben található nagy számú igazolatlan előjegyzés indokolatlanul szaporítja az előjegyzés által a telekkönyvben előálló bizonytalanságot, a telekkönyv által feltüntetett joghelyzet zavaró dupiiczitását. A Tervezet két irányban tartalmaz intézkedést az igazolatlan előjegyzések számának csökkentésére : 1. Megnehezíti a nem igazolható előjegyzések kieszközlését, midőn az előjegyzést eddigi jogunknál szigorúbban körvonalozott előfeltételekhez köti. 2. Megkönnyíti az igazolatlan előjegyzések kitörlését, midőn az 544. §. 2. bekezdésében, eltérőleg eddigi jogunktól, melyben a törlést csak az (vagy annak jogutódja) kérhette, aki ellen az előjegyzés történt — megengedi a törlés kérhetését mindenkinek, aki a telekkönyv szerint az előjegyzés által érdekelve van, valamint megengedi minden a telekkönyv szerint érdekeltnek azt is, hogy az igazolási perbe beavatkozhassék. Azon elképzelhető továbbmenő remediumot, hogy az igazolási határidő sikertelen elmulta után az előjegyzés hivatalból töröltessék, —különösen azon indokból, hogy feltételes jogok is képezhetik előjegyzés tárgyát, melyek részére igazolá&i zárhatáridő felállítása a hivatalbóli törlés szankcziójával, az intézmény czéljávalellentétben állana, — a Tervezet nem fogadta el. Dr. Benárd Emil, igazságügyminiszteri fogalmazó. A jogcselekmények hatálytalanításáról csődön kivül/' Ha a deliktumot, mint általános egybefoglaló jogalapját a hatálytalanithatásnak s a hatálytalanságból folyó kötelemnek megállapítani nem lehet, mert hogy a kötelezett vétkessége ez esetek legtöbbjében nem szükségképen, sőt egyáltalában nem fordul elő s a hatálytalanításnak mindemellett helye van : a közelségnél fogva könnyen átcsúsztak egy másik kategóriába a quasi deliktumra s azt mondották, hogy habár bizonyítani nem is lehet minden esetben a dolust, mindazonáltal a kötelezettnek, a szerzőnek a vétkessége a dolog természetéből folyóan ott lappang; ugy látszik, mintha a szerző csakugyan közre játszanék a hitelezők megkárosításában, mintha vétkes volna s a törvény ebből kiindulva adja meg a hatálytalanítást éppen ugy, mintha a kötelezett csakugyan vétkes volna. E szerint tehát a hatálytalanítási kötelem nem egyéb, mint az obligatio quasi ex delicto s a jogalap maga a képzelt, költött delictum, amelyről felteszi a törvény, hogy valami ott van belőle a jogcselekményben. A quasi delictum azonban a római jog szempontjából is aligha mondható kötelmek kauzájának ;l) hanem tisztán csak „jogkövetkezésbeli hasonlítás." Ahol a delictum nem volt megállapítható, kötelem azonban kétségtelenül támadt, ott a római jogász azt mondotta : erre az esetre azok a jogkövetkezmények állanak a melyek deliktum fenforgása esetére megállapitvák, vagyis, hogy a kötelem elbánást tekintve, olyan, mint a delictumból származó. Annál kevésbé kötelmet keletkeztető ok a quasi delictum a mai jogban, a mely tisztán látja, hogy a quasi delictum kategória szükségtelen is, meg hasznavehetetlen fictio. Mert vagy van jelen vétkesség s akkor nem lehet quasi delictum, vagy nincs jelen s akkor quasi delictum sem lehet, mert a kötelemnek más kauzájának kell lennie. De mindezt nem is nézve, mindazon érvek, a melyek az ellen szólanak, hogy a kötelezett vétkességébe legyen fektethető a kötelem kauzája, egyszersmind kizárják azt is, hogy ilyennek a quasi delictum legyen tekinthető, éppen annál fogva, mert van igen sok eset, ahol a törvény egyáltalán fel sem teheti, hogy a vétkességnek még csak lehellete is fenforog a hogyan ezt fennebb éppen láttuk is. III. A hatálytalanságból származó kötelem végső általános kauzáját sem ügylet (kontraktus), sem deliktum nem adja tehát. E szerint nem marad egyéb hátra, mint a kötelmet közvetlenül magából a törvényből származó (ex *) Előző közleményt 1. a III. évf. 19. számában. !) Zsögöd : i. m. I. 629. különösen II. 1111. 1. a quasi delictumot mint kauzabeli rokonságot látja.